Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n jelentős eredményeket. A Villanyszerelőipari Vállalatnál és az Elektromos Szövetkezeteknél igen kedvező devizakiterrnelés mellett jelentősen bővült a tőkésexport. A vállalatok termelésének mennyiségi növekedését — számottevő minőségjavulás mellett_ a termelékenység növekedése eredményezte. A termelési volumen dinamikus emelkedése, takarékos költséggazdálkodással, lehetővé tette a szabályozóváltozás miatti átmeneti nyereségcsökkenés ellensúlyozását. Ennek köszönhető, hogy 1979-ben (a Típusterv kivételével) a vállalatok nyeresége meghaladta az 1975. évi értéket. A módosult bérszabályozás minden vállalatot takarékos létszámgazdálkodásra ösztönöz. Jelentősebb, 10%-ot meghalató létszámnövelést csak a lakossági szolgáltatást is végző Elektromos Szövetkezet hajtott végre, a többi vállalatnál a létszám csökkent, illetve stagnált. Ilyen körülmények között a tervezettnél kedvezőbb — általában 6%-ot meghaladó — bérfejlesztés valósult meg az ágazat egységeinél. A vállalatok a hatékonyság javítása érdekében eredményes munka- és üzemszervezési, valamint beruházási tevékenységet folytattak. A jó példák sorából kiemelkedik: a számítástechnikai eszközök fokozott alkalmazása és az élőmunka-megtakarítást biztosító kisgépesítés a Villanyszerelőipari Vállalatnál és az Elektromos Szövetkezetnél. A híradástechnikai iparág termelésének fejlődése 1975-höz viszonyítva meghaladta a 150 százalékot. A nemzetközi piacon híradástechnikai szövetkezeteink és vállalataink termékei kedvező fogadtatásban részesültek: mind a tőkés piacon, mind a KGST keretein belül növelték az exportot. A szocialista export egy része a Szovjetunióba irányult; különösen jelentősége van, többek között, az orenburgi építkezésekre, valamint a moszkvai olimpiára történő szállításoknak. Az exporttevékenységen kívül a belföldi lakossági ellátás javítására is történtek intézkedések, például új, modern felvevő szerviztelepek létesítésére, a régi készülékek alkatrészeinek készletezésére. A kerületi nyomdák termelése 1975—1979 között 30%-kal növekedett. Az Athenaeum Nyomda, az Offset és Játékkártya Nyomda jelentős termelésnövekedést értek el, az Egyetemi Nyomdában ugyanakkor termeléscsökkenés következett be. A nyomdaiparban kedvező változások történtek az üzemi technológiák szerkezetében, az anyagtakarékosságban, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításában. Volt példa arra is, hogy a szűk termelési kapacitásokat pótolták. A termékszerkezet korszerűsítése érdekében szabadalomvásárlásra is sor került. (Offset és Játékkártya Nyomda.) Az ipar további fejlődését segítik elő például az Athenaeum Nyomda által végzett nagyberuházás, az Egyetemi Nyomdában történő technológiai bővítések (a színesen nyomott termékek részarányának növelése) stb. A nyomdákban a létszám 2—6%-kal csökkent. Ez elsősorban a betanított munkásoknál következett be, de hiány volt szedő és karbantartó szakmunkásokban is. Az alkalmazotti létszámcsökkenés kisebb mértékű volt. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmezési ágazat is eredményes munkát végzett a beszámolási időszakban. Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat biztosította a vetőmagellátást, jelentős exporttevékenységet folytatott. A Fővárosi Kertészeti Vállalat részt vállalt a „Szép, tiszta, virágos Budapestért” mozgalomban; a zöldterületek mennyiségi növelése mellett a meglevő területek korszerűsítésére törekedett; a nemzetközi gyermekév tiszteletére sok játszóteret épített át, és újított fel. Az ipari szövetkezetek fejlődése az elmúlt négy évben az előirányzottnak megfelelően alakult. Azok a szövetkezetek, melyeknek exportértékesítése jelentős volt, termelésüket évről-évre 5— 10%-kal fejlesztették. Jelentősen növelték a szocialista exportot, fejlődés tapasztalható a tőkésexportban is. A termelés növekedése, a létszám egyidejű csökkenése mellett, a termelékenység nagymértékű emelkedését eredményezte. A nyereség az 1975. évihez viszonyítva kedvezően alakult. Néhány szövetkezetben azonban a közgazdasági szabályozók változása, máshol a termékszerkezet változtatása eredménycsökkenéshez vezetett. A szövetkezetek a veszteséges termékek helyett a gazdaságos áruk termelésére törekedtek. Megállapítható, hogy ipari szövetkezeteink szervezetileg, pénzügyileg általában stabilizálódtak. Ennek a megállapításnak nem mond ellent az az igény, hogy néhány esetben szükséges lenne ■ 19 te [Z tej
