Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1980-02-05
r n az erők és eszközök ésszerű átcsoportosítása a hatékonyabb gazdálkodási lehetőségek megteremtése érdekében. Ezek a változások jobb alapot teremtenének a szövetkezeti pártszervezetek működéséhez is. Javult kerületünkben a szolgáltatási tevékenység is. A beszámolási időszakban a főváros tömegközlekedési eszközeit évente 1,6 milliárd utas vette igénybe. A Budapesti Közlekedési Vállalat a párt és az állam igen jelentős támogatásával, a korábbinál nagyobb pénzeszközöket fordított a tömegközlekedés javítására. Csökkent a járművek zsúfoltsága, lényegesen kisebb volt a panaszok száma is. A tervidőszakban befejeződik a villamos- és autóbusz-típuscsaládok kialakítása, a korszerűtlen járművek selejtezése, folyik a trolibuszhálózat fejlesztése. (1051 autóbusz, 164 cseh villamos, továbbá a HÉV részére NDK-gyártmányú szerelvények beszerzésére kerül sor.) Ezzel egyidőben több járműtelep és kocsiszín korszerűsítését fejezik be, korszerűsítik az úgynevezett elővárosi vasúti közlekedést. A BKV dolgozói kiemelkedő színvonalon üzemeltették az új észak—déli METRÓ-szakaszt, és zökkenőmentesen végrehajtották a szükséges hálózatmódosításokat. Budapest tömegközlekedésében nőtt a METRÓ- és autóbuszhálózat jelentősége. Javult a munkáskerületek és a lakótelepek közlekedési ellátottsága. Mindez a korábbinál magasabb színvonalú üzemszervezéssel, a tőkésimportból származó beszerzések csökkentésével valósult meg. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál az 1975. évihez viszonyítva a fizikai dolgozók átlagkeresete 26,8%-kal emelkedett. Bár a vállalat gazdasági és politikai vezetése a munkaerőhelyzet javítására konkrét intézkedéseket tett, a kormány ahhoz jelentős rendkívüli segítséget adott, a munkaerőhiány nem kis gondot jelentett a feladatok ellátásában. A Budapesti Közlekedési Vállalat mellett kerületünk gazdasági életében fontos szerepet tölt be néhány szolgáltató vállalat és szövetkezet. Ezek részben a főváors egész lakossága, részben több kerület igényeit elégítik ki. (Fővárosi Patyolat Vállalat, Ruhatisztító Szövetkezet, GELKA, Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat, Gyermekélelmezési Vállalat stb.) Szolgáltató vállalataink a technika és a technológia korszerűsítésével igyekeztek lépést tartani a követelményekkel. A GELKA például korszerű technológiával, helyszíni javításokkal, a hűtő- és klímaberendezések javításának, karbantartásának továbbfejlesztésével, a szervizhálózat szakosításával, az átalánydíjas tevékenység fokozásával bővítette lakossági szolgáltatásait. A Ruhatisztító Szövetkezet csökkentette a vállalási határidőket; mosószalonjait színvonalasan üzemelteti; a lakótelepeken modern, tágas felvevőhelyeket nyitott. A Fővárosi Patyolat Vállalat három mosó-, vegytisztító szalont, valamint három önkiszolgáló mosó-, vegytisztító szalont nyitott. Kiterjesztette háztól házig szolgáltatásait, expressz szolgáltatásokat vezetett be, és garantálta a vállalási határidők megtartását. A Patyolat ágynemű-szolgáltatását 83 fióküzletére terjesztette ki. A kerületi vendéglátásban különösen fontos feladat volt és maradt a tömegétkeztetés színvonalának megtartása, emelése. Az önkiszolgáló éttermek (Halló, Keleti, Centrál) az osztályba sorolt éttermeknél alacsonyabb árakkal több ezer ember mindennapi étkeztetéséről gondoskodnak. A Kelet-pesti Vendégáto Vállalat bővítette éttermi, vendéglői hálózatát, új önkiszolgáló éttermeket nyitott meg. Ezek kozul az UNIÓ ma az ország legnagyobb önkiszolgáló étterme. A VII. kerületben a tervidőszakban italbolthálózatát felszámolta. I Kerületünk kiskereskedelmi hálózatát tekintve a főváros jelentős kereskedelmi negyede. A rendkívül magas népsűrűség és a nagy idegenforgalom által támasztott követelményeknek T I a kerületi kiskereskedelmi hálózat alapvetően eleget tesz. A kereskedelmi vállalatok általában önfinanszírozók voltak. A főútvonalakon (Rákóczi út, Lenin krt.) az üzletek többsége korszerű, megfelelő színvonalon képes ellátni feladatát. A mellékútvonalakon működő üzletek többsége elavult. A hálózatfejlesztés során arra kell törekedni, hogy minél nagyobb alapterületű bolthelyiségek jöjjenek létre, melyek korszerű árufogadási és árutárolási technológiát képesek alkalmazni. A nagykereskedelmi vállalatoknak pénzügyi problémák, forgóalaphiány, fejlesztési nehéz, ségek okoznak gondot. A TEK-vállalatoknál (Viliért, Magév) a forgalmi ütemcsökkenés a-- - tó-—---------------1 . 1 tó— 7. .-- -J-5---tó----------' - ’ ~ 20 f i
