Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1979-09-04

r n 8 A közvéleményben úgy él a szakmunkásképző iskola, hogy ott a gyerekek szakmát kapnak, de tanulni nem vagy alig kell. Az emberek többsége teljesen tájékozatlan a szak­munkásképző iskolákról, az oktatásról, a képzésről, a szabadidős tevékenységről, az ifjúság életéről. A többi iskolatípus pedagógusai sem ismerik és emiatt nem becsü­lik eléggé a szakmunkásképző iskolák munkáját. Mintha a közoktatás perifériáján lenne még mindig ez az iskolatí­pus. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy a pályakezdő pedagógusok csak a legvégső esetben mennek tanítani szak­munkásképző intézetbe. A szakmunkásképzés társadalmi presztízsének fokozásáért többet kellene tenniük a propagandával foglalkozó szer­veknek, a sajtónak, a Rádiónak és a Televíziónak is. III. A szakmunkásképző intézetek kapcsolatai Az általános iskolákkal a kapcsolat sem szervezeti, sem tartalmi vonatkozásban nem kielégítő. A kerület szakmunkásképző intézeteinek - mert magas presz­tízsű szakmákat oktatnak - beiskolázási gondjai nincsenek. Ezért sincs megfelelő kapcsolat az általános iskolák és a kerületi szakmunkásképzők között. A pályairányítás elégtelensége a beiskolázásra kerülő ta­nulóknál tapasztalható, akiknek többsége minimális tájéko­zottsággal sem rendelkezik "választott" szalmájáról. ■ Az általános iskolákban olyan szemlélet alakult ki, hogy a gyenge tanulók csak a szakmunkásképzésben való továbbkép­zésre alkalmasak, ezekkel a xiatalokkal nem kell különöseb­ben foglalkozni, csak azokkal, akik gimnáziumban vagy szak­­középiskolákban tanulnak tovább, holott a jó kézügyességü te ±J _ 7 j—p-----------,--------------,-----------,-- tó ■ • "

Next

/
Thumbnails
Contents