Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.12.a/3)

1971-07-21

r~ “i- 4 -viselők egy része még továbbra is ajqra törekszik, hogy az egyedi ügyek intézésében is egyetértési jogot kössön ki. Ennek fő oka, hogy a szakszervezeti, de többen a gazdasági vezetők közül is nem voltak.tisztában az egyetértési ás véleményezési hatáskörükkel. Egyedi, vagy kisebb csoportok esetében is megkívánták a.szakszervezeti egyetértés, vagy véleményezés megszerzését. Ezzel korlátozták a vezetők ha­táskörét ás önállóságát. Az uj kollektív szerződés terve­zetekből ugyan kitűnik, hogy az ilyen jellegű kikötések el­tűnőben vannak, de a műhelyekben, a munkahelyeken és más kisebb egységekben gyakran ennek ellenere is fennmarad a helytelen gyakorlat. Hiányos előkészítésre és felkészültségre mutatnak a követ­kező példák is;- a Játékkártyagyárban a kollektiv szerződés 1970* -vi be­számolóját úgy tüntették fői, mint a gazdasági vezetés és a szakszervezeti tanács "együttes beszámolóját", holott a vállalat igazgatójának kötelessége ennek megtartása, a •szakszervezeti tanács pedig azt jóváhagyja, illetve.az ezzel kapcsolatban hozott határozatával egészíti ki.- A Lakóterv-nél helytelennek mutatkozik az is, hogy a be­számolóból csak a VSzl'-tagok kaptak iráso3 anyagot és a dolgozókkal kapcsolatos megbeszéléseket is csak a VSzT- tagok tartották meg.- Kisebb szinten, de hasonló bizonytalanság tapasztalható a VII. kor. Vendéglátóipar! Vállalatnál .1?,ahol a jutalé­kok felosztásánál visszatartható lo-2o %-os összeget az üzletvezetők "a szakszervezeti bizalmi egyetértésében" osszák fel, ■- Egyoldalú és vitára okot adó szabályosáé történt a LAKÓTERV Vállalatnál is, ahol a törzsgárda szabályzatot egyoldalúan csak a VSzT állapította meg, ás igy azt nem lehetett össz<* hangba hozni a kollektív szerződés előírásaival, i L 19 =J,

Next

/
Thumbnails
Contents