Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1966-03-02
r n Szeretném hozzászólásokban én is véleményemet kifejezésre juttatni. A beterjesztett anyaggal azonosítom magam, egyetórték az állásfoglalásokkal, ami benne van. A kérdések között elhangzott olyan, hogy miképpen itéli meg a VB. a jelenlegi helyzetet, a káderek nevelésével kapcsolatban, úgy véli a VB. hogy minden függetlenített káder és hatáskörben levő gazdasági vezető megfelelő, az adott funkció betöltésére, alkalmasak arra, hogy az adott politikai és gazdasági feladatokat végrehajtsák. Mikor ezt kifejezésre juttatjuk, szólnunk kell a meglevő fogyatékosságokról is. A kádermunkában gyakorta találkozunk olyan torzításokkal, amelydk egyik oldalról a szakmai felkészültséget fetisizálja, első helyre állítja, mint igény követelmény t, találkozunk- olyan jelenségekkel is,az állami szakmai vezetők ich-rében,, hogy bizonyos kérdésekben elmarad a politikai állásfoglalás# másoldalról sok esetben elmarad vezető szervek rérezéi-ő] az igénv. nem követelik meg az állami tisztséget viselőktől,elsősorban műszaki vezetőkről varTslo",egészen a főmérnökig,a szakmai képzettség mellett a terület politikaiJisszefogáaák* Mi nem akarjuk lebscülni a szálmaí'Tcépzettséget, ezigen <-n fontos, de az is tény, hogy a terület szakmai vezetője, a terület politikai felelőse is.Állasfoalalását nemcsak igényeljük, de meg is kell hogy követeljük. Nem lehet jó állami vezető, aki politikai kérdések felmerülésénél nem teszi oda véleményét. Ez az igény pártszervezeteink részéről meg van, de csak kemény és következetes "harc által lehet e kérdésben előrelépni. A gyakorlat azt mutatja, politikai állásfoglalások, politikai kérdésekbe^ való részvétel nem párosul a szakmai felkészültséggel, a szakmai munka jó elvégzésével. Másrészt olyan torzitás is van a káder-politikában, hogy erkölcsi,moráliskérdésekben elkövetett vétségeket liberálisan kezeli.) Sokszor késig menő harcokat kellett folytatni, erkölcsi vétkek megtorlásáért» Történt már ilyen, tudtak volna az elvtársak is - PB tagok - a párt alapszervezetek életéből, gyakorlatából hozni ilyen kérdéseket, példákat. Milyen kihatásai vannak a torzításóinak? Olyan kihatásai, hogy a politikai aktivitás, társadalmi aktivitás nem emelkedőben van, hanem visszaesésben. Az_eszmei ideo 1 öginT'Tepz6á't""lebánTiTTPT. Elvtársak,nem egyszer komoly gondot okoz a pártiskolaztatási terv teljesítése. Mit jelent ez? 15 évvel ezelőtt, ha valakit pártis— kólára küldtünk, az a legnagyobb megtiszteltetések közé tartozott nem akarok senkit kipellengérezni, de közöttünk is vannak olyanok) gazdasági vezetők,akik minden kifogást latbavetnek, ha elvtársakat pártiskolára akarunk küldeni, hogy nélkülözhetetlenek, most ne küldjük el az illetőt, A párt áldoz az elvtársakra,hogv politikai képzésüket fokozza. További kihatása a torzításoknak az anyagiasság, a jogos anyagi érdekeltségen túl,mert az anyagi érdekeltség a szocializmus alapvető törvénye.Tessék csak számbavermi, hogy milyen jelentkezési formái vannak ennek a kérdésnek? Ezzel a magatartással fertőzik a társadalmi légkört. Ezen feltétlen változtatni kell.Jelenség a kritikátlanság, az önkritika hiánya# amely valamennyiünk által elfogadott és . valamennyiünkre kötelező párttörvény# Szervezeti Szabályzatban lefektetett kötelesség, a környezetünkben folyó tevékenységet elemzően értékelőén kell szemlélni. Ami a kommunista bírálatot illeti,még cskk megtaláljuk felülről lefelé, de alulról felfelé igen elvétve. Kevéssé találkozunk olyan bírálattal is, amely a környezetünkben dolgozók munkáját elemezné,magatartását tenné kritika tárgyává,vagy erkölcsi- morális magatartásukat* i_ !
