Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1964-06-24
r ... n A jelentések felhasználása nagyon hasznos lesz,különösen a körzetekre történő megállapítások, hiszen nagyon sok kaderproblemával küzdenek, amiben segítséget kellene ezeknek a partszerveknek adni. Révai eroő elvtárs: A jelentéssel egyetért, bar célszerűnek tartotta volna, a referátumot is beiktatni az anyagba, akkor sokkal érthetőbb, tartalmasabb lett volna. ................ Szó van arról, hogy a párttagok szakmai ismeretei hogyan bővülnek és milyen szakmai ismeretekre van szükség. Véleménye szerint ez a kérdés kissé fetisizálva van. Általában az a helyzet, hogy a párttitkároktól a legmagasabb szakmai képzettséget követelik meg, hozzá még ideológiai tapasztalatokkal is rendelkezzen. Ez nem helyes, a párttitkár legyen a maga szakmájában elismert szakmunkás, megfelelő ideológiai képzettséggel ez helyes, hiszen neny rossz, ha egyik másik párttitkár mérnök, de nem lehet mindenki az. A maga területén állja meg a helyét ós lássa el jól a parttit— kári teendőket. tó"© A párt szervezeti szerepének kisebb lebecsuleset latja néhány kérdésben. Pl. a szövetségi politika olyan értelmezése, a pártonkivüli is betölthet minden funkciót. Ez a párttagok háttérbe szorítását is jelenti egyrészt. A pártszervezetet nem kérdezik meg sok kérdésben. Általában a közéletben - civil életben - köztema, hogy "miért legyek én párttag, mi előnyöm van abból". Véleménye szerint jobban ki kellene domborítani a párt vezető szerepét. Egy kommunista legyen szerény, de a párt maga ne legyen szerény, valamilyen formában ezt a dolgot helyre kell tenni. Péntek László elvtárs: A káderosztályok megszűnése óta, bizonyos fejlődés tapasz!aiható a kádlrmunkánkbán. A kádermunka komoly probléma ugy a pártszervezeteknek, mint a gazdasági életben egyaránt. ró - _ Vita volt most néhány dolog körül, melyeket a helyükre kellene tenni, pl. a gazdasági vezetők és párttitkárok közötti kapcsolat kérdését. Rém is annyira elvi vita alakul ki a párttitkár és az igazgató között, mint inkább a személyi kapcsolatok vitája. Az anyagból — és a mai vitából is az derül Ai^ hogy a személyre rá szóló birálat el van nyomva, éspedig a gazdasági vezetők elfojtják. Talán komikusán hangzott, amit Albrzykovszky et. elmondott, de az sem általános jelenségnek tudható be. Ha a helyzet_magaslatán van mindkét fél, akkor ott nincs vita. Párttitkaraink zöme politikai és szakjai képzettség tekintetében alatta vannak közepkádereink színvonala alatti© Ha a tervoknél volenionyt koll alakítaniuk,a párttitkárok ülnek és hallgatnak. Rém tudnak javaslatokat adni a gazdasági munka előobre viteléhez.Meg kell tanítani a párttitkárokat a szamok olvasas&ra menet közben, hogy a gazdasági vitákban vitapartnerek lehessenek a gazdasági vezetőknél. Ezzel az alapszervezet tekintélyét nagyoban növelnénk. , , , , , , . . .... . , A gazdasági vezetők — akar parttagok, akar^pártonkivüliek, — i komoly káderei a pártnak, az államnak, ütköző pontok alulról felfelé ós fordítva. Mégis, megengedhetetlen, hogy a vicclapok állandóan velük foglalkozzanak. A rádió, televízió állandó témái, színházaink műsorain a gazdasági vezetőket karirozzák, ez nem helyes. Ha százmilliókat bízunk a gazdaságig vezetőkre, akkor támogatást is kell részükre adni, nem pedig állandóan szidni, ütni őket. Javasolja a PB felé, hogy az illetékesek figyelmét erre hívjuk félj hagyják abba a gazdasági vezetők ilyen és hasonló él/celődesét. l_ A> -J
