Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1958-02-26
r ~i Nem is akarok beszélni a kapitalista országokról. Olvashattuk, hogy egy kapitalista országban egy iskola-igazgató öngyilkos lett, mert a saját diákjai megfenyegették, hogy gyilkolják, mert nem tudott rendet teremteni. Még olyan viszonylag kiegyensúlyozott országokban is, mint Norvégia, vannak problémák. Valamivel jobb a helyzet a szocialista országokban. Nálunk az ellenforradalom hatása még érződik.Jó lett volna ennek a félévnek az eredményeiről is beszélni, hogy ne legyen olyan sötét a kép- Kédár elvtárs az egész kulturális fronton jelentkező kérdéseket nagyon aláhúzta azokkal az imp. támadásokkal szembep melyek úgy akarják feltüntetni, hogy nálunk pang a kulturális élet.Sok elvtárs hajlamos arra, hogy csak a hibákat kösse egy csokorba és ebből egy hamis és egyoldalú kép alakul ki. Meg kell állapítani, hogy az iskola légköre elmaradottabb, mint egy üzem hangulata.Ennek alapvető okát ugyhiszem helyesen tárja fel az anyag. Alapvető oka az iskola politikai helyzete, elmaradásának gyökere az az ellentmondás, hogy zömében nem marxista nevelőkkel kellene szocialista oktátást megvalósítani.A ped. 8-lo %-a marxista, egy kis része, aki lényegében ellenség^ de a zöm a két pólus között helyezkedik le, nem marxista, nem is ellenség, de ingadozik és végső fokon nem tudja kialakítani a gondolat világát,Az a jellemző, hogy a maga hivatali fel^ adatát igyekszik rendesen elvégezni .Általában ritkább jelenség,' amikor nem a tankönyv alapján oktat.A baj ott kezdődik, hogy a tankönyvek általában marxista szellemben íródtak és az a ped. aki nem marxista, akinek a történelmi materializmus nem vált .húsává, vérévé, annak nincs elég meggyőző ereje a tanításának, és a gyerek is érzi ezt. Csak elmondja az anyagot a könyv alapján, de azt színesíteni, érzelmi hatást elérni nemtud, már pedig ebben a korban különösen fontos, hogy érzelmi hatásokkal segítsük elő a gyerekeink világnézeti nevelését.A tankönyvek hatása a diákok gondolatvilágának kialakításában összehasonlíthatatlanabbul kisebb. A ped. marxista nevelése az alapvető kérdés. Az anyag alapjában helyesen foglalkozik ezzel a kérdéssel.Azt kell a ped. megmagyarázni, hogy nem a mi érdekünk, hogy elsajátítsa a marxizmust, hanem őnekik, ha törvényes kötelezettségeiknek eleget akarnak tenni, ha a hivatását igazán be akarja tölteni.Ezt nem a Párt vagy a kormány követeli, hanem e nélkül mindinkább alkaltaatlanná válik a feladatok elvégzésére. Úgy kell elsajátítania a mi világnézetünket, hogy beszélgetünk velük, bírálatokkal, úgy, hogy türelmesek vagyunk velük szemben, meg kell érteniök, hogy nem kell magukat kiadni marxistáknak. Azt szeretnénk, ha a ped. marxistává válnának és nagyobb hitelességgel marxista szellemben,szocialista szellemben tanítanák, nevelnék a mi. gyerekeinket. Azonban bizonyos politikai követelményeket a múlthoz képest meg kell követelni. Nemcsak 1 azt, hogy ő nem taníthat olyat, ami a kormány politikájával ellentétes, hanem neki, mint köztisztviselónkk, kötelessége, hogy előmozdítsa a kormány politikáját. Ezért kell a ped. felé világossá tenni, hogy el kell sajátítania a marxizmust. Mit kellene tenni a ped. szocialista átnevelése szempontjából? Fontosak a pedagógiai előadások és viták azok körül a témák körül, ahol sok a zavar. Ilyen a nacionalizmus kérdése, jelentékeny részük nacionalista. Sovinizmus, a Sz.U. vezető szerepe, Sz.U.-val való viszonyunk és nemzeti függetlenségünk, a humanizmus kérdése, úgy teszik fel, hogy humanizmus vagy proletárdiktatúra. A népi irók kérdése.Ezeknek szeles hatása van a pedagógusokra.Azért van társadalmi bázisa, mert jelentékeny részének ingadozó, harmadik utas nézetét tükrözi. Ezeknek a nepies irók* nak a leleplezésével ideológiai sikon foglalkozni kell a pedagógusok irányában is. Tudom, hogy a pedagógusok széles rétegének tudatában élnek ezek a kérdések. Nem dorongolva kell ezeket a kérdéseket tárgyalni, hanem úgy, ami meggyőzi őket. Egyéni munkának van óriási szerepe. Talán a határozati javaslatban is helyes volna filhivni a figyelmet, mert nagy fejlődés van ezen a téren. Vidéki viszonylatban tudomásunk van arról, hogy sok városi, megyei titkár elmegy az iskolákba és elbeszélget. Az ilyen ki csoportokba való l_ —
