Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
r n 11. Az építőanyagipari, tervező, beruházó vállalatok tevékenysége és gazdálkodása igen változatos képet mutatott az elmúlt időszakban. Számottevően befolyásolta munkájukat a fővárosi lakásépítések szerkezeti változása, a beruházások mennyiségének csökkenése, de munkájuk még is jelentősen hat a főváros ez irányú gazdálkodására. A nagyberuházásoknál és a fővárosi lakásépítésben fontos szerepe volt a KÉMIKÁL-nak, a VIV-nak. Jó eredményeket értek el a szigorúbb költséggazdálkodással, a jelentős fejlesztő munkával és a termelékenység növelésével. A lervező vállalatok (Lakóterv, TTI, ÉTK, KERTI, ERFATERV) igyekeztek alkalmazkodni a gyakorlati követelményekhez. 12. A szolgáltató vállalatok, szövetkezetek munkája is sokat fejlődött, de továbbra sem mentes az ellentmondásoktól. A BKV utaskiszolgálása tovább javult. A tömegközlekedés mennyiségi és minőségi követelményeinek eleget tett a csökkenő létszámú vállalati kollektíva. A növekvő utasforgalom ellenére is emelkedett a járművek utazási sebessége, mérséklődött a zsúfoltság és javult a munkáslakta kerületek, valamint az új lakótelepek közlekedési ellátottsága. Sajnos, a BKV dolgozóinak szociális helyzete az erre vonatkozó tervek teljesítése ellenére sem kielégítő. Az apadó forrásokból új járműveket vásárolt, de a vállalati infrastruktúrát nem tudta a kívánt > mértékben fejleszteni. Ugyancsak az egész fővárosra kihat a Patyolat Vállalat és a Ruhatisztító Szövetkezet jó, avagy rossz munkája. A beszámolási időszakban többször hajtottak végre tisztítói áremelést, de i ezek csak átmenetileg oldották fel a feszültségeket. Az alapvetően ma is támogatott ruhatisztító tevékenység sem a fejlesztésnek, sem a dolgozók anyagi megbecsülésének fedezetét nem teremti meg. A FŐFOTÓ Vállalat a szolgáltatások színvonalát emelte, ugyanakkor komoly eredményeket ért el az importanyag csökkentésében, az új kooperációk létrehozásában. A GELKA Vállalat szinte az egész országot érintő szolgáltató tevékenységének színvonala az időközben végrehajtott átszervezések ellenére sem romlott. Az alkatrészellátási gondokon saját gyártókapacitás kialakításával enyhítettek. 13. A kerületi székhelyű kereskedelmi és vendéglátó vállalatok kiemelt feladatnak tekintették a kiegyensúlyozottabb áruellátást, igyekeztek jól alkalmazkodni a megnövekedett idegenforgalomhoz. Az ide tartozó vállalatok (ÉLVEGY, AMFORA, ÁPISZ, PIÉRT, Szivárvány, Ezermester, Kelet-pesti V. V.) tevékenysége messze túlnő a kerületen. Az üzlet- és vendéglátóhálózat bővült, de az eladói létszám gyakorlatilag csak a kiskereskedelemben nőtt. A nagykereskedelmi tevékenységben a technika fejlődése nem tudta ellensúlyozni a létszámcsökkenést. Ez a kiszolgálás színvonalát rontotta és az érintettek terheit növelte. A beszámolási időszakban erősödött a verseny a kereskedelemben is. Megszűnt a tevékenységek merev elhatárolása, a kerület több kereskedelmi vállalata kiterjesztette működési körét a kis- és nagykereskedelemre. Elterjedtek és általánossá váltak az új vállalkozási formák. A gazdálkodó egységek ezekkel egyidőben szervezeti és irányítási rendszereiket is korszerűsítették. A kereskedelmi vállalatok termeltető tevékenysége erősödött. 14. Fokozott feladat hárult az elmúlt időszakban a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, akik eleget tettek a növekvő termelési és értékesítési feladatuknak. A kisipari, magánkereskedői létszám emelkedett (az 1980. évi 1571-ről 1984-re 2009-re), és szolgáltató kisvállalkozások alakultak. A KIOSZ kerületi szervezete jól koordinálta a kisiparosok munkáját, tevékenységükről a PVB előtt is számot adtak. Adókedvezménnyel ösztönözték az ellátatlan szakmai területeket. ] Változatlanul gondot okoz azonban a kisiparosok anyag- és energiaellátása. 15. A vezetői munka színvonalának emelkedése különböző mértékű. A végrehajtott kádercserék javították az érdemi vezetői munka színvonalát. A gazdálkodó egységek jelentős része többször vizsgálta — tevékenységének javítása érdekében — szervezeti és irányítási rendszerét, s módosításokat, ésszerű változtatásokat hajtott végre. Általában csökkent a vezetési szintek, az egységek száma, csökkent az adminisztratív létszám, nőtt a termelői egységek önállósága. Az üzemi és vállalati vezetés operatívan kevéssé lépett fel a munkafegyelem javítása érdekében. A szükségesnél kevesebb figyelmet fordítottak az értelmes munka feltételeinek megteremtésére. Sok helyen nem igazán hatékony a fegyelmezett munkára való anyagi és erkölcsi ösztönzés. 9 I ■ * — J
