Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
r n in. VÁROSPOLITIKA; A TANÁCSI, AZ ÁLLAMI SZERVEK MUNKÁJA Várospolitikai céljaink megvalósítását erőforrásaink mozgósításával, a lakosság öntevékeny közreműködésével, eiőzékenyebb hatósági és ingatlankezelési munkával sikerült elérni. A nyílt várospolitikai munka elérte célját. Szociális gondjaink nem váltak politikai feszültségekké. 1. A lakóépületek, lakások állapota fokozatosan javult. 1980 óta 133 épületet, 4570 lakást újítottak fel. A lakosság anyagi erejét is bevonva 4486 lakás komfortfokozata és komfortossága növekedett. Ezzel a komfortos és összkomfortos lakások száma 1465-tel, részaránya 53,2-ről 56 8 százalékra emelkedett. A Lenin körút, Garay tér és Almássy tér épületeinek felújítására összpontosítottan került sor. A pincék víztelenítését ugyan 150 épületben sikerült megoldani, de továbbra is sok a vizes pince. A felújítások és korszerűsítések jelentősen javították az épületek és lakások állapotát, minőségi összetételét, a karbantartás késlelteti az állagromlást. A lakóházfelújítások minősége kismértékben javult. A kerületi IKV munkájának korszerűsítése, a kirendeltségek önállóságának növelése, a lakossággal való kapcsolatuk javítása hozzájárult az ingatlankezelés eredményeihez. Mindezek ellenére sem kielégítő még azonban a munkák minősége és azok ellenőrzése. A szükségletekhez képest — elsősorban az anyagi feltételek hiánya miatt — a felújítás és a karbantartás üteme, mennyisége nem kielégítő. Az elmaradt, illetve a szükséges felújítások elvégzése jelenleg mintegy 8—10 milliárd forintot igényelne. A felújítási tevékenység mai gyakorlatában a teljesítménymérés és az érdekeltség rendszere elavult, ez gátolja az anyagi erők ésszerű felhasználását, a műszakilag indokolt feladatok megvalósítását. Ezt a lakosság erőteljesen és jogosan kifogásolja. Ezért a jövőben a felújításnál a lakhatási feltételek javítása az elsődleges cél. 2. A tömbrehabilitáció megkezdése jelentős lépés a kerület lakókörnyezetének és lakásállomanyanak tényleges javításában. Ez a megőrizve-megújítani gondolat jegyében az elavult, több évtizede fel nem újított épületek, lakások és lakókörnyezet korszerűsítését eredményezi. Ennek első lépcsője a 15-ös tömb megújítása. Előkészítésében — az egyéb feltételek mellett — nagy hangsúlyt kapott a lakosság tájékoztatása és megnyerése. Fontos szerepe és feladata volt a körpartszervezeteknek és a HNF körzeti bizottságainak. Tevékenységük elősegítette a lakók megfelelő elhelyezését. A tömb régi épületeinek megújítása — az előkészítés bizonytalanságai után - lényegében megfelelő ütemben halad. A négy új lakóépület és a tömb belsejének kivitelesektől eltérően*a]akült" 3 d°'1tést akadá|y°zó bizonytalanságok miatt az eredeti elképzelé-A tömbrehabilitáció során szerzett tapasztalatok egyértelművé tették, hogy széleskörű és SSTM x né,kü,özhctetlen a fővárosi és a kerületi hatáskörök egyértelmű tisztázása, a tömbök egységespenzügyi kezelése; a takarékosság szempontjainak ésszerű és hatámegoSdása nyeS* ’ 3 lg elhe,yezésének átmeneti és végleges, de mindenképpen rugalmas kébeí^tovTbbítömhö1fl?ő]?iytft!fSai,a tervben is kiemelt feladat marad. Ennek érdekeben további tömbök előkészítése kezdődött meg, bár a rehabilitáció teljes körű végrehajtásához jelenleg még nem allnak rendelkezésre, de megteremthetők a feltételek. sál nemArlndtttTnS9Z7ámnaHaZ 198Ltó Tf1 3385‘rc csökkent- Közülük 2133 önálló lakássál nem rendelkező, 1197 pedig csere.génylo. A csökkenés oka mindenekelőtt a letéti díj és az 10 __ __ /M
