Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1980-02-23
r i * Wffl-II. 1 TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYAINK FEJLŐDÉSE 1 A kerület kommunistái, pártonkivüli dolgozói, társadalmi viszonyainkról szólva, kifejezték egyetértésüket az irányelveknek azzal az elemzésével, hogy a társadalom osztályviszonyait a közelítés jellemzi, hogy tehát a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a kapcsolatait az alapvető érdekazonosságból eredő közeledés, együttműködés határozza meg. Széleskörűen és egyetértőén értékelték az irányelvek vitájában pártunk szövetségi politikájának történelmileg bevált elveit és gyakorlatát. Úgy ítélték: a szövetségi politika a szocialista nemzeti egység alapja, amely a fejlett szocialista társadalom nemzeti programjának megvalósítására, következésképpen egész népünk érdekeire épül. A szövetségi politika változatlan bázisa a munkás-paraszt szövetség. Természetes azonban, hogy az új társadalmi, gazdasági feladatok, a korábbinál nehezebb körülmények különösképpen feltételezik politikánk ama gyakorlatának folytatását, amely az egységet sosem tekinti befejezettnek, hanem a szövetség megerősítését, az alapvető érdekazonosságon belül érvényesülő eltérő érdekekből is következő nézetkülönbségeket eszmei vitákban oldja fel, így alapozva meg újra és újra az egységet. Egyetértünk azzal, hogy az értelmiség szerepe és létszáma a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. Meggyőződésünk, hogy az értelmiség e társadalmi és számszerű gyarapodásának a termelés színvonalában, korszerűségében, szervezettségében, a tudatformálásban mind erőteljesebben tükröződnie kell, s ilyen nézőpontból mérlegelve az értelmiség szerepét, megállapítható, hogy ebben sok még a teendőnk. Másrészt fontosnak ítéljük erősíteni az elkötelezetten, a társadalmi céljaink valóra váltása érdekében dolgozó, alkotó értelmiség erkölcsi-anyagi megbecsülését. A vitában az irányelvek e fejezetének második pontjához kapcsolódó szövegmódosító javaslat kérte az üzemi értelmiség sajátosan jelentős szerepkörének, felelősségének beiktatását a dokumentumba. Sokrétűen megfogalmazódott az irányelvek vitájában az az igény, hogy erősíteni, intézményesebben és tudatosabban irányítani szükséges az együtt élő, a szocializmusért együtt munkálkodó nemzedékek kapcsolatait, tapasztalatainak cseréjét, alkotó együttműködését. Ez értelemszerűen feltételezi a gyakorlatban megannyi tapasztalatot szerzett korosztályok és a helyükbe lépő fiatalok olyan jellegű együttműködését, hogy az a munka eredményeiben, a feladatok jobb megoldásában és a fiatalok nevelésében egyaránt érvényesüljön. Ebben meghatározóan fontos feladatok hárulnak KISZ-szervezeteinkre. Nézetazonosság alakult ki a vitában azzal összefüggésben, hogy a párt alapvető feladatnak tekinti a szocialista demokrácia — és ennek részeként az üzemi demokrácia — fejlesztését, a dolgozók még erőteljesebb bevonását a közügyekbe. Elhangzottak azonban erről szólva bíráló észrevételek is, rámutatva, hogy néhány vállalatnál, intézményben az utóbbi időben ez a folyamat lassult, megtorpant, ami a közügyek iránti közöny térhódításához vezethet, i A központi és a helyi államigazgatási szervek összehangoltabb tevékenységéről szólva nagy jelentőségűnek ítélték a vita résztvevői az ellenőrzés hatékonyságának növelését. Ezzel kapcsolatos az a szövegmódosító javaslat, amely e fejezet 6. pontjának 3. bekezdéséhez a következő kiegészítés beiktatását kéri: „A döntési rendszerben és a végrehajtásban szűnjenek meg az indokolatlan párhuzamosságok, a túlszabályozás. Érvényesüljön jobban az egyéni felelősség, legyen következetesebb és szigorúbb a felelősségre vonás.” & j I 5 ___________________________________M_______ ______-___________________________________________________________________________________ E_______________________^ |
