Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1980-02-23
r “i 8 poszton, mert az illetők folyamatosan leveszik a mércét. Arra törekszünk, hogy a vezetői munkában szerencsésen ötvözzük a különböző korosztályok tapasztalatait. Ezt jelentősen akadályozza, hogy a fiatalabb korosztályok nincsenek, vagy alig vannak képviselve a különböző vezetői posztokon. Szívósan dolgozunk azért, hogy a fiatalabb korosztályok ne legyenek igazságtalanul hátrányban. Kedves Elvtársak! Az Irányelvek vitája során sok szó esett arról, hogy a termelő - alkotó munka milyen helyet foglal el a mai közgondolkodásban. Egy idős elvtárstól hallottam: "Engels annak idején örökbecsű tanulmányt irt a munka szerepéről a majom emberré válásában. Ma azonban szociológiai dolgozatot lehetne irni a szerzési vágy kielégítésére irányuló hajsza szerepéről az ember majommá válásában." Ez igy persze erős túlzás. Sokan szóvátették: nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a munka szerepére a szocialista emberréválás folyamatában. Arra is rámutattak: az élő munkának, a dolgozó - alkotó ember személyiségének nincs olyan rangja a közgondolkodásban, mint amilyet ténylegesen elfoglal a társadalom életfolyamatainak fenntartásában és újratermelésében. S messze nincs olyan rangja, mint ami szocialista elveinkből logikusan következnék. Ma a közgondolkodás felszínén inkább a szerzés vágya, a letűnt társadalomnak ez az igen virulens maradványa terpeszkedik. Miért virulens? Azért, mert jó táptalaja van. Éles kritikai megjegyzések formájában merült fel, hogy a szocialista elosztás általunk hirdetett elvei a gyakorlatban két irányban is súlyosan torzulnak. Egyfelől egyenlősdi uralkodik, másfelől a különböző ügyeskedésből származó jövedelmek burjánzónak. Az egyenlősdi is, az ügyeskedés is elosztási gyakorlatunk kritikája. Jelzi: hirdetett elveink és a tényleges gyakorlat között eles ellentmondás feszül. A közgondolkodás ezt az ellentmondást tükrözi: a munkát, az ember testi és szellemi szükséglete kielégítésének legfőbb fohrását erkölcsileg degradálja: a szerzési ügyeskedéseket felértékeli. A boldogulás természetes vágya mindenekelőtt nem a több és jobb munka révén, hanem gyakran kerülő utakon, nemszocialista módon igyekszik és képes érvényesülni. Az egyenlősdi és U flA r . ------------------------ — I I ... . ..____ I
