Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1980-02-23

r n- 9 az ügyeskedés burjánzása sérti a dolgozók miden rétegének igaz­ságérzetét, s nagyon megviseli - hosszabb távon alááshatja - alapvető politikai elveink hitelét. A jövedelemelosztás érzékeny közegében azonban különösen nélkü­lözhetetlen, hogy nagy felelősséggel, a társadalmi folyamatok gondos elemzésével - nem pedig hangulati, indulati tényezők alap­ján - mérlegeljük: mit tekinthetünk az elosztás konstruktív, elő­remutató változásának, illetve mit minősíthetünk torzulásnak. Er­ről azért is fontos külön szólnunk, mert megfigyelhető, hogy a jogos biráló észrevételek olykor hangulati, moralizáló felhangok­kal is keverednek. Ismeretes, hogy már tavaly, főleg idei szabályozási változások­ban erőteljesen teret nyer a differenciálás, a végzett munkához közvetlenül igazodó elosztás - nemcsak a személyes jövedelmekben, hanem a vállalatok differenciálódó anyagi feltételeiben is. Ez­zel a rendkívül kedvező, előremutató változással - legalábbis elvben - mindenki egyetért, kivéve ha a gyakorlati alkalmazás során nem mást, hanem berniünket érintenek hátrányosan a hatások; ilyenkor bizony korántsem teljes az egyetértés. Megfigyelhető az is, hogy a társadalmi közgondolkodás még nem értelmezi a maga teljességében az egyenlősdi felszámolásának va­lóságos hatásait. Az egyenlősdi korlátozása ugyanis a gyakorlat­ban sokféle uj és szokatlan következménnyel is jár. Azzal példá­ul, hogy - kevésbé jó vállalati és személyes tevékenység esetén - a jövedelem alig nő, sőt, esetleg - reálértékben - egyáltalán nem nő. Az egyenlősdi elleni fellépés felső logikájából követke­zik az is, hogy jó munkával, a társadalom számára különösen hasz­nos tevékenységgel sok pénzt lehet keresni. Nagy hiba lenne és ártalmára válna a közérdeknek, ha a munka szerinti elosztásnak ezt az ösztönző hatasat a másik oldalon az elkölthetőség köré­ben, a munkával keresett pénz felhasználásakor moralizáló álta­| lánositásokkal kereszteznék. Pontos mérlegelnünk azt is, hogy a szocialista jövedelemelosztás gyakorlatának hatarozottabb érvényesitése korántsem értendő ugy, hogy a közérdekű, közösségi igényeket kielégitő tevékenységeket - anélkül, hogy ezeknek az igényeknek a kielégítéséről más módon gondoskodnánk, - csupán morális megfontolásokból korlátoznánk. Ez nagy társadalmi hátrányokhoz, a hiányok fokozódásához vezetne. il; _ D el j | . — - ______ I

Next

/
Thumbnails
Contents