Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1975-02-07 - 1975-02-08

az előrelátó tervezés adhat nagyobb biztonságot a munka- és üzemszervezés fejlődéséhez. De nem jelentéktelen segítője e célnak a korszerű gyártmány- és gyártasszervezes, a jo kooperáció, a biztonságos alkatrészellátás sem. A kormány igen jelentős és hatásos bérintézkedéseinek eredményeképpen 1970—73 kozott kerületünkben a munkások átlagbére 17,5 %-kal, az alkalmazottaké 14,1 %-kal emelkedett. 1970—73 között a minisztériumi és a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatoknál a központi intencióknak megfelelően — a munkások átlagbérének növekedési üteme meghaladta az alkal­mazottak átlagbérének növekedési ütemét. Sajnálatos tény, hogy a bérpolitikában az elosztás funkciója még mindig nagyobb szerepet kap, mint az ösztönzés. A megjelent szakmai bértáblázat figyelmeztet arra, hogy egyes szakmák még elmaradtak a kívánatos bérszínvonal mögött. Szóvá kell tenni, hogy a kis jövedelmű, nem premizált alkalmazotti kategória jövedelemszínvonala — abszolúte és relatíve is — elmaradt, s ez különösen sok nődolgozót érint. A végrehajtó bizottság külön napirendként tárgyalta vállalataink és szövetkezeteink ár­politikáját és megállapította, hogy szolid, stabil árakra törekedtek. A végrehajtott és elkerül­hetetlen áremelések gyakran még a költségemelkedéseket sem fedezték. Tisztességtelen haszon­­szerzés miatt eljárást nem kellett kezdeményezni. A csökkentett munkaidő a vállalatoknál 1970 óta folyamatosan, a kereskedelemben pedig 1974-ben bevezetésre került. így — a Budapesti Közlekedési Vállalat kivételével — már minden­hol érvényesül a csökkentett munkaidő. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál már az is jelentős eredménynek számít, hogy az eddigi nagyarányú túlóráztatást mérsékelni tudták, és a munkaidő 210 órára csökkent. 1974 első félévében a BKV-nál felhasznált túlórák száma 27 %-kal csökkent, ami zömmel a járművezetőknél jelentkezett. 1975. január 1-ével a BKV-nál is megnyílt a lehetőség a törvényes munkaidő rövidítésére. A csökkentett munkaidő érvényesülését azonban a munkaerő­­hiány több fontos ágazatban gátolja. Jelentős emiatt a túlórázás, különösen a nyomdaiparban és a kereskedelemben. A vezetés színvonala általában javult, amit az is bizonyít, hogy a vállalatok többsége zök­kenőmentesen alkalmazkodott a gazdasági irányítás által támasztott új, magasabb követelmé­nyekhez. A vezetés színvonalának fejlődését elősegítette a tervszerű gazdasági és a javuló káder­munka, a helyes ösztönzés, illetve a vezetők részére szervezett vezetőképző és továbbképző tan­folyamok. Mindemellett néhány vállalatnál és szövetkezetnél indokolt lenne nagyobb határozott­ság és következetesség a vezetésben, illetve megfelelő vezetők beállítása is. A munkahelyi légkör javult, de természetesen problémák, illetve konfliktusok még vannak. 1 A munkahelyi légkör javulásában szerepet játszott a fluktuáció mérséklődése, az üzemi demok­rácia kiszélesedése, a javuló vezetési színvonal, a belső mechanizmus és a szervezettség fejlődése, továbbá a pártszervezetek és a tömegszervezetek javuló tevékenysége. A további eredmények elérésére a jövőben egyik központi feladatunk lesz az üzemi demokrácia továbbfejlesztése. A társadalmi tulajdon védelme javult, csökkent az ellene elkövetett bűncselekmények száma. Ezt szilárdította az ellenőrző szervezet megerősítése, a bizonylati fegyelem javulása, a követke­zetes fegyelmi és büntetőjogi felelősségrevonás. Néhány esetben azonban jelentős sérelem érte a népgazdaságot. Felderítésüket a bonyolult személyi összefonódások rendkívül megnehezítik, ezért rendszerint csak hosszabb idő után derül rájuk fény, s a kár ekkor már jelentős. A vállalatok és szövetkezetek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását kiemelt feladatként kezelték. Jelentősen emelkedett a szociális gondoskodás színvonala. Javították a munkahelyek biztonságát, kialakították, illetve korszerűsítették a szociális és kulturális helyisé­geket, bővítették a dolgozók üdültetési lehetőségeit. Általános tapasztalat azonban, hogy a régi elavult üzemépületekben gyakran a legelemibb szociális és egészségügyi feltételek sem biztosít­hatók. A probléma sok helyen csak új üzemrész létesítésével oldható meg. A kongresszusi hatá­rozatoknak megfelelően a nő- és ifjúságpolitika szociális kérdéseinek megvalósításával különös gonddal foglalkoztak pártszervezeteink. Ennek nyomán csökkent a bérezésnél a nők hátrányos megkülönböztetése. A sokgyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő anyák a jogszabályban , biztosított kedvezményeken felül rendszeresen különböző anyagi juttatásban részesültek. A vállalatok és a szövetkezetek nagy gondot fordítanak a fiatal munkásaik szakmai müveit-8

Next

/
Thumbnails
Contents