Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.11.a/10)

1988

..... 1 » m v j i ' J L'J ' i I j i i ----------------—1

r n- 3 -A bruttósítás - moly a vállalati, szövetkezeti bérpolitika és bérgazdálkodás igen jelentős szintere volt /hisz ennek végrehajtása sorén alakult át sok esetben az egész bérszerkezet, illetve bérezési gyakorlat, néha maga az ösztönzési rendszer is/ - a vizsgált gazdálkodói körben lényegében rendben lezajlott, jelentősebb, a dolgozók nagyobb csoportjait érintő korrekciókra nem került sor /a vezetők megítélése szerint később sem less rá szükség/.

A bruttósítás általában mindenütt magával hozta a bérszerkezet egyszerűsítését /pótlékok alapbéresitése/, illetve több helyen az átalakítását. A keresetelemek között lényegesen megnőtt az alapbér aránya, a pótlékok közül csak a legszükségesebbeket hagyták meg, összességében csökkent a mosgóbér aránya és szerepe /a TRIÁL-nál például szinte teljesen megszűnt, ugyanakkor a Glóbus nyomdánál továbbra is jelentős , mintegy 40 $ a mosgóbér aránya/.

Részben a személyi jövedelemadóval és a bruttósítással, részben a korlátozott keresetbejlesztési keretekkel összefüggésben, a vizsgált gazdálkodó egységeinél az ösztönzés lehetőségeit kedvezőtlenül Ítélik meg. Általános vélemény, hogy ez a vállalati teljesítmények növelésének az egyik akadálya.

Az idei évben a vállalatok és szövetkezetek bérpolitikáját mérsékelt és óvatos bérfejlesztési törekvések jellemzik, igy béremelésre is általában csak a második félévben kerül sor. A -vizsgált körben az átlagbér növekedésének üteme a létszám csökkenése révén felszabaduló források miatt mindenütt meghaladja a bértömeg-szabályozás által engedélyezett mértéket, éves szinten várhatóan kb. 5-6 $ körül alakul /igaz, hogy a tavalyi jelentős keresetfcjlnztések miatt ennek egy része áthúzódó hatás/.

L-----------—j