Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.11.a/10)

1985

I fogadtál: az erre vonatkozó kérést* A ,!ERIÁL Vállalatnál a kiskereskedelmi hálózatból leányválla­lat alakítására tett javaslatot a Belkereskedelmi Minisztérium. A vállalat dolgozói - s gazdasági számítások ismeretében - azonban úgy döntöttek, hogy a leányvállalati formával nem ér­tenek egyet, az önálló üzletági megoldást javasolták, melyet a minisztérium elfogadott. Meg kell említenünk a CHEHOKOMPLEX, a PRODOTFOBM esetét, amikor is az illetékes minisztériumok a dolgozói kollektíva által megvitatott és jóváhagyott eredeti javaslatukat megváltoztatták és a két vállalatot közvetlen ál­lamigazgatási irányítás alá helyezték. ügy véljük, hogy a döntések mellett felsorakoztatott érvek nem voltak eléggé meg­győzőek és igy a szóban forgó vállalatok kollektíváinak jelen­tős károkat okoztok.( Az előkészítés első szakaszában a főhatóságok részéről bizonytalanság volt tapasztalható a tekintetben, hogy kivel, hogyan vegyek fel a kapcsolatot az előzetes egyeztetés cél­jából. A szakszervezetek és a főhatóságok inkább az átállás- I sál kapcsolatos szakmai, jogszabályi kérdésekre összpontosítottak A forgatókönyvnek megfelelően, a minisztériumok határidőre ki­adták a vállalat új alapitó okiratát és ezzel kezdetét vette az új szervezeti, működési szabályzatok kidolgozása. Az SZUSZ-eket az igazgatók vezetésével háromtagú szakértői csoportok dolgozták ki, szakmailag tartva magúkat a jogsza­bályban megfogalmazott követelményekhez. Az SZMSZ-ek csak részben egyeztetett tervezetei készültek el eddig, igy nem minden esetben jelentik a végleges formát. Ezek összehason­lítása során mégis az alábbi tapasztalatokat összegezhetjüks Az SZLÍSZ-eket két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoz­nak, amelyek csak a vállalati tanács működését szabályozzák. A másik csoportját alkotják azok, amelyek a vállalati tanács , működését a vállalat teljed vertikumába helyezve, az érvény­ben levő ügyrend alsóbb szintű irányítási és döntési hatásköre­ivel egyeztetve, komplexen szabályozzák. Egyes SZMSZ-ek még ezen is túlmennek, és az üzemi demokrácia fórumainak működé­sét, a társadalmi szervezetek hatásköreit a vállalati tanács döntéshozatali jogaival összehangolják. l_ -j r n- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents