Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1979-01-18

r n 2. I. A kádermunka helyének, szerepének alakulása 'í Művészeti területen a KB határozat után nehezebben indult meg a kádermunkával való tudatosabb foglalkozás, ez még ma is több vonatkozásban érezteti hatását. A határozat megjelenése óta a párt és állami szer­vek fokozottabb figyelmet fordítottak e feladatra. A mű­vészeti területen belül is más a helyzet a főiskolákon, a színházaknál, a művészeti vállalatoknál es egyeb mű­vészeti intézményeknél. • A kádermunka szervezettsége, céltudatossága, leg­jobb a vállalati keretek között működöknél./Hanglemez­gyártó V., különböző Kiadók, Képcsarnok V., Iparművé­szeti V., Képzőművészeti Kivitelező V., és részben Mű­vészeti Alap./ E helyeken az intézmény feladatából a­­dódó fegyelem nagyobb biztosítékot nyújt a feladatom ellátására, mint e fegyelmezettséget nem, vagy csak na­gyon tág keretek között éx-vényesitő intézményeknél, /színháza, főiskolák, stb./ A határozat megjelenése után a partszervezetek mun­kájuk egyik központi kérdéseként kezelték annak érvénye­sítését. Türekedtek arra, hogy e munkát és a személyzeti apparátus tevékenységét politikai rangra emeljék. A KE határozatát majd a MT erre vonatkozó utasítását taggyű­lésen az állami vezetők részvételével megtárgyalták. Ami azóta megválósult döntően a pártszervezetek kezdemé­nyezésére történt. Egyre rendszeresebben számoltatják be az állami és személyzeti vezetőket, foglalnak állást, vonnak le következtetéseket, hoznak határozatokat a to­vábbi munka érdekében. Nem kielégítő azonban a partelie­­nőrzés, a hozott határozatok számonkérése. A pártszervezetek javuló munkája ellenére a tapasz­talatok azt mutatják,'hogy az állami vezetők nagy része még mindig nem ismeri kellően a határozat elvi és gyakor­lati lényegét. Lr---------------ri

Next

/
Thumbnails
Contents