Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1972-03-09
I I ■— ahol azt hiszem lehetne élesebben is fogalmazni. A felhozott okokat én nem vitatom. Azt hiszem az alapvető ok az, hogy a minősítésekkel úgy foglalkoznak, hogy meg kell csinálni, hát legyünk, túl rajtéi. Itt sokkal komolyabban kell fellépni, ezért a határozatnak azzal a részével, amely a minőéitcsekkel foglalkozik, egyetértek. Az anyagban szereplő és a fluktuációra vonatkozó adatokat nem egészen tartom reálisnak. Szerintem ez a szám nagyobb a valóságban. Véleményem szerint éppen azért félnek a minősítésekben feltüntetni a negativumokat is, mert attól tartanak, hogy a dolgozó megsértődik és kilép. Szeretném néhány szóval elmondani, hogy az emberekké! való foglalkozás hogyan történik nálunk. Ha egy-e gy sürgős személyi döntés van, akkor azt a párttitkárral beszéljük meg, aki arról természetesen mindig tájékoztatást ad a vezetőségnek. A ká erfejlesztési tervet minden esetben megvitatjuk a pártvezetőséggel. Böröczné etnő: Szeretném elmondani, hogy a minőségi csere nálunk valóban minőségi volt, mert jó képességű fiatalokat léptettünk ■"~N elő. Mi bátrqn léptetjük elő a fiatalokat, de ennél a kérdésnél azonnal fel is merül az a bizonyos hármas követelmény, hiszen a fiatalok nem rendelkeznek vezetői tapasztalatokkal. Valamilyen módon mindig kénytelen vagyaink kompromisszumhoz folyamodni - természetesen ez nem vonatkozik a politikai kérdésekre. A minősítésekkel kapcsolatban: Úgy gondolom, igen fontos és az elkövetkezendő időszakban is jelentős problémája lesz ez a pártmunkának. Mi is azt táp? sztaltuk., hogy nem szivesen ütköznek a vezetők minden szintem. Úgy gondolom, hogy a pártmunkának, a nevelő ii,unkának a külkereskedelmi vállalatoknál /és másutt is/ még sokáig ez lesz a fő területe és vállalni kell azt is, hogy a negatívumokat rögzítsük. A káderfejlesztési terveknek is nyíltabbaknak kell lenniük a jelenleginél. Mivel a fiatalokat nagymértékben érdekli, hogy mi az előmeneteli lehetőség, el kellene jutni oda hogy mind a KKM szintjén, mind vállalati szinteken úgy foglalkozzanak ezzel, hogy a fiatal tudja, hogy ha elvégzi azokat az isss kólákat, amelyeket igényelnek tőle, akkor mennyi idő alatt juthat el a magasabb beosztáshoz. Kincses et: Annak hangsúlyozása mellett, hogy a beszámoló megállapításai megegyeznek a KKM Személyzeti Főosztályának tapasztalataival, csupán bővítésképpen szeretnék egy-két gondolatot elmondani. A külkereskedelmi vállalatoknál a káderváltozás valóban szembetűnői. /600 fő 35 éven aluli, a nők aránya ma megközelíti a 80‘/-ot/. Az arányokban bekövetkezett változások azonban csak részben a tervszerű kádoriaunka eredményei, sokkal inkább egyéb körülmények idézték elő. Ami a női dolgozókat illeti: a külkereskedelmi apparátusban ez már messze nem pozitiv jelenség. Mindenekelőtt a külszolgálat! munkáknál érezzük ennek negativ hatását. /Persze jónéhány külker, vállalat erősen műszaki jellegű és a mérnökök, közgazdászok között igen kevés a nő./ A külkereskedelmi tevékenység 1967 óta decentralizálódott, ezzel párthuzamosan a káderapparátus is, A vállalatok létszáma erősen fluktuált és ez ma is igy van még./ Ma a külkereskedelmi munka jelentősége rendkívül nagy. A külkereskedelmi joggal nem rendelkező ipari vállalatok is arra tendálnak, hogy kereskedelmi áruforgalmi részlegeikbe lehetőség szerint külkereskedelmi munkában jártas embereket használjanak. A széles U körü piacszervezet is rendkívül nagymértékben szivje el az embere——>---------_j- 2 -
