Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1969-07-10
....raiw^ A matematika tanítása - a reform alapján - szilárd, megalapozott ismeretek önálló alkalmazására kívánja felkészíteni a tanuló ifjúságot. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják* hogy mutatkoznak némi eredmények a matematikai oktatásban, azonban a tanulók csak korlátozottan képesek a gyakorlatból kiindulva eljutni az általános matematikai összefüggésekhez. A matematika tagozatos osztályokban természetesen más a helyzet, ezekben kiváló matematikai készségű és e tárgy iránti különös érdeklődésű növendékek tanulnak. A fizikai, kémiai és biológiai reform-tantervek előírják a természettudományos alapismeretek, valamint negyedik osztályban a tudományágak korszerű eredményei legfontosabb elemeinek oktatását» A középiskolai természettudományos oktatásban ezen kívül a reform előtérbe állítja a gyakorlati alkalmazás problémáinak ismertetését is. A szóbanforgó, természettudományos reform-tantervek továbbá nagy súlyt fektetnek a tanulók természettudományos gondolkodására, valamint ezzel összefüggésben tudományos világnézetük fejlesztésére. A fizikai, kémiai és a biológiai OKtatas a reform szellemében általában helyesen épit az ált. iskolában tanultakra, ha nem is ®ámol eléggé a tanulók felejtésének tényével. Mig a fizika és a kémia tantárgyak tantantervei nagyjából mindvévig reális követelményeket támasztanak a hallgatókkal szemben, addig a bisblógiai reform-tanterv első osztályos követelményei alatta maradnak, a negyedik osztályos követelményei pedig egyes esetekben túlhaladják a tanulók igényszínvonalát. A fizika- és kémia szakos tagozatos osztályokban- hasonlóan a matematikára szakosodott osztályokhoz - az említett tantárgyak oktatása és a tanulók anyagismerete érthetően magasabbszinvonalú a normál osztályokénál. Az előzőekben jellemzett tantárgyakra tett megállapítások- már amennyiben ezek a tantárgyak az oktatás tárgyát képezik - ertelemszerüen vonatkoznak a szakközépiskolákra is. Negatívum, az, hogy egyes szakközépiskolákban a humán tárgyak térén nem egységes a tantervi követelményrendszer. A tanárok egy része -helytelenül -a tárgyakból is ugyanannyit követel a szakközépiskola tanulóitól, mint az általános gimnáziumban. —’* • —* <4 A középiskolák korszerűsítésével kapcsolatos munkáról annyi már most ia megállapítható, hogy a tantervek, a tankönyvek sokat javultak és a korábbinál jobban megfelelnek az élet követelményeinek. /Ez azonban nem azt jelenti, hogy néhány gimnáziumi reform-tankönyvet nem kellett /pl. történelemből,fizi, kából/, vag^ nem kell /pl. matematikából,stb/ átírni./ A túlterhelés csökkentésében is mutatkoznak eredmények, de magát, i az e téron fennálló feladatot azonban teljesen még nem sikerült megoldani. t- 9 -1 30 |
