Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1967-03-23
f"~l- 3 -Az ók te. tusi rof orra célkitűzéseinek megvalósítása mélyreható változásokat hozott a főiskola életében* A fő tendencia negvn.ltczott - erről sem a tenorok, sem a he,Illetők non szivesen beszélnek - e művészképzés helyett l tanárképzés került o főiskola homlokterébe• A reform következménye az is, hogy lz ötödik évfolyam megszűnt, de ez elméleti tárgyek anyaga ennek erényében non csökkent, Így e megterhelés tovább nőtt. Ezzel szemben l tanszék küzd ezzel c gonddal, hogy fa hallgatók részéről, sőt egyes szakmai tanárok részéről is toposztalható. olyan elmélet—ellonesseg, amely a szakmai gyakorié— tót helyezi előtérbe. Gyakori gondjuk, hogy lz elméleti ér-ín ülő hallgató szakmai probléma megoldásán töpreng és nem érdekli az elméleti éra cnyega. Más vonatkozásban találkozunk intenzív_elmoleti érzékenység gél is, — ezek tapr sztclhr, tók r. diákforum vitainál, vagy a fakultatív módon kezdeményezett filozófiai es esztétikai kérdések megtárgyalásánál. Ezek a. körülmények nehezítik a tanszék munkáját, ugyanis a felvetődő kérdések első sorban a képzőművészeti közélet eseményeivel kapcsolatosak. /Pl. Kik miért, hogyan vannak értékel-r ve; kik kapják c nagyobb megbecsülést, támogatást? a KISZ neve alatt működő fiatal művészek stúdiójából miért szorulnak ki a realista törekvések; absztraktok és nonfiguratívak bemutatási lehetősége stb./ A tanszék tanárai súlyt helyeznek arra, hogy egyénenként is jól megismerjék hallgatóikat. Ennek tudható be, hegy gyakran a szakmai gyakorlatok vitás kérdéseiben is a tanszék tanáraitól igénylik a hallgatók az állásfoglalást, ugyanis a szakmai tanárokkal az esetek nagy többségében nem tudnak megfelelő emberi kapcsolatba kerülni. Ennek oka, hogy a nagytekintélyű szakmai tanárok egy része nem foglalkozik rendszeresen hallgatóival és Így ;a ^tanszék tanárainak nagyobb lehetősége van jó kapcsolatok kialakításúra. y1. Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumi A Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum csak a következő tanévtől, tohát előreláthatóan 1968. szeptemberétől működik mint Élelmiszeripari Műszaki Főiskola. Ennek ellenére 1962* óta önálló marxizmus— leninizmus tanszékkel rendelkezik* 1 tanszék -6 tenorból ull, akiknek felkészültsége - hasonlóan a művészeti főiskolák tanáraihoz -komoly tud óra-íny os szintű, valamennyien tanári diplomával rendelkeznek es szaktárgyaiknak megfelelően pártfőiskolát, illetve szakosltokat vege ztok el. I tanszék helyzete a technikumban igen kedvező, a tanszék munkáját I elismerik, tekintélyt vívott ki magának és‘..aUtóbbi 10 tanszékkel i jó kapcsolatban vannak. „ . ,, , ,, Az értelmi nevelést és az érzelmi nevelcst Összekapcsolják a tanszo oktató-nevelő munkájában. A politikai gazdaságtan, filozófia es az üzemi lélektan oktatásán keresztül segítik a hallgatókat abban, hogy eligazodjanak a társadalmi viszonyokban, megértsek az összefüggéseket, és ezeknek alapján helyesen tudjak ezt munkajukban^alkalmazni. Mindezek érdekében előadásaikat igyekeznek színessé es szemléletessé tenni, de ezen túlmenően, sokat foglalkoznak a nallge' tókkal o-yénileg is, különösen e fizikai dolgozók gyermekeivel. A tanszék helyzetét *könnyíti, hogy a szakmai tanszeme elősegítik a merxiznus-leniiiiznus megértését a hallgatókkal.. Minden tanszo kidolgoz saját oktatási anyagából 2-3 toniit o-s riegvitctjc c^ak világnézeti és gazdaságpolitikai vonatkozásait. Ugyanakkor rögzített l - ■«—...
