Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1964-01-23
f n r- 3 ~ a tagság természetszerűleg csak azoknak a határozatoknak a végrehajtásából vállalhat konkrét részt, amelyet részleteiben is ismer. Néhány szót a meg nem valósult határozatokról. A pártbizottság például 1962 február 6-án határozatot hozott a 2 és a 4 szakosztály közötti kapcsolat megjavítására. Belbivta a figyelmet a kát alapszervezet vezetőségének közös megbeszélésére. Ez nem történt meg. A 4~es alapszervezet vezetősége napirendre tűzte ugyan a határozatot és úgy találta, hogy nincs mit javítani az együttműködésen. A 8 sznkosztá - lyon nem talált megértésre az 1962 augusztus 28-i határozat, mely szerint a kiutazó elvtársak segitsék a munkaverseny mozgalmat. A tagság a taggyűlésen azzal zárkózott el, hogy nem ismerik a vonatkozó rendeleteket, s igy a munkaversennyel érdemben nem tudnak foglalkozni. Vannak a határozatok között olyanok is, amelyeket az érdekelt alapszervezetek igyekeznek ugyan megvalósítani, de a végrehajtás nem jár kellő eredménnyel. A 7 és 8 szakosztály alapszervezetének vezetősége megvitatta ugyan a pártbizottságnak a jobb együttműködésre felhivó határozatát, lényeges javulás azonban még nincs. A felelősséget igyekeznek egymásra hárítani. A határozatok végrehajtásában mutatkozó hiányosságokat példázza a kollégiumi határozatoknál, hogy hosszabbrövidebb időközben ugyanazokra a problémákra kell felhívni a figyelmet. Tapasztalat, hogy gyakran a végrehajtásra kevesebb energiát forditanak, mint az előkészítésre és a határozatok meghozatalára. Hiba az is, hogy egyes határozatok a végrehajtás során - különösen ha több lépcsőben történnek, - jelentősen eltorzulnak, veszítenek jelentőségükből. így válnak sokszor jelentős határozatok is formális intézkedéssé. Mindebből az következik, hogy a határozatok végrebaj - tásának ellenőrzését kell következetessé és hatékonnyá tenni. Gyakori, hogy az alapszervezetek taggyűléseire egy-egy jelentős probléma megtárgyalása esetén meghívják a pártonkivülieket is. Például a 8-as alapszervezet szeptemberi taggyűlésén, ahol az évi szállítási feladatok problémája került napirendre, sok'pártonkivüli is résztvett. ■ Egyre inkább érződik, hogy a pártbizottság mellett az alapszervezetek is kezdenek a vasúti kereteken túl emelkedni, népgazdasági szinten gondolkodni. Ennek egyik példája, hogy az üzemi alapszervezetek egyike-másika kapcsolatot keres külső iparágak olyan alapszervezeteivel, i- “• i " ■ ■ " -1 1 1 1)1 I I I I I I I I -----
