Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1960-01-21
r ... n kereten belül* Arra kellett törekednünk, hogy e vitákat jól felkészült elvtársak vezessék, akik megfelelő érvekkel tudják magyarázni a felvetett problémákat. Ezekre az ankétokra jellemző volt, hogy sokan meghallgat tóik, de kérdés, hozzászólás, vita nem bontakozott ki. Véleményt sem kisebb csoportban, seri tantestület előtt nem. nyilvánítottak. Mindenesetre .'mnyit sikerült elérnünk, hogy a problémákon elgondokoztak a nevelők. Az 1957/58-ns tanév kezdetén az egységem pedagógus pártszervezet Időszerű kérdések tanfolyamét és Marxizmus-Leniniznus alapjai tanfolyamot szervezett, melyeken a.z enlit..tt legégetőbb kérdéseket sikerült tisztázni. Meg kell jegyezni, hogy ehhez a.z általános politikai konszolidáció is hozzájárult és az, hogy az ellenforradalom hangadóit sikerült eltávolitani a.z iskolákból. II. ^ Az 1958/59-os tanév elején az egységes pedagógus pártozervezetet decentralizáltuk. Ezzel lehetőség nyilt a'Z iskolai politikai munka M.szélesitésóre.. Pártszerv..izetóink legfontosabb feladatnak tekintették az ideológiai képzőében való segitségnyujtást• Ez a tanév volt az első, amelyben a pedagógusok állami vonalon szervezetten részesültek ideológiai továbbképzésben. Ezenkivül a pártszervezetek szervezésében Időszerű kérdések, Marxizmus-leniniznus alapjai, filozófia, Politikai gazdaságtan tanfolyamok indultak. Az állami képzősben a, részvétel kötelező volt, nig a pár t okát ás r a a jelentkezés teljes önkéntesség alapján történt. Az állami ideológiai oktatás Öt témakörből álló ankét keretében zajlott le. Az első ilyen téma a nacionalizmus, igaz-hazafisággal foglalkozott, Ezen a tantestületi vitán az ellenforradalom alatt és után felmerült nacionalista nézetek nem kerültek felszínre, általában -a régebben tanult marxista definiálókra utaltok, helyes pártos 1 ásfoglalást tanúsítottak. A pár tszervezetek fölismerve a lehetőséget és a helyzetet ezen a vitán vetették fel az ismert problémákat, pl. Erdély kérdését. A pártkonforenciákon főleg az Időszerű ké^ dések és Marxi znus~I»enini znus alapja in v-. tőátok fel a nacioualizmu. sál kapcsolatos elvi problémák, /pl. a nemzeti összefogás ás r.r „ztályharc összefüggése/. Az anketon és a konferenciák sora: tisztáztuk a.z ilyenirányú problémákat• A további ankétok sorái tisztáztuk a szocialista erkölcs elvi és gyakorlati kérdéseit, E vitán is sok probléma került félszinre. Ilyen volt pl. a. / az átmeneti korszak erkölcsi problémái; b. / az erkölcs és a jog viszonya: c. / a szocialista erkölcs kirí' kulása és normál, • Ezen a konferencián már a pedagógusok ogyré szó felvet, tte a szocialista neveléssel kapcsolatos egyéni problémáit• A pártszervezetek reagálása e kérdésekre a tantestületekben megnyugvást és további bátorítást jelentett az egyéni problémák felvetéséhez. l__------------------------=J
