Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1983-12-19
r n- 3 -G-ábor István et.: Elmondta, hogy az anyagot nagyon alaposnaic tartja, részletesen elemzi a kerületi ^vállalatok szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek tevékenységet az 1983-as évien. Uagyon fontos kérdésként emliti meg, hogy a nehéz körülmények között úgy alakult az 1983-as esztendő, hogy a termelési terveket a vállalatok es szövetkezeúek ú Iában hozni fogják, nyereségesen gazdálkodnak és nem lesz egyetlen gazdálkodó szerv som, amelyik veszteséges lenne. Mondén "beszámolóban központi kérdésként szerepelj, hogy a gazdálkodás alapvető feladata egyrészt a fizetőképesség megtartása, a népgazdasági egyenstíly javitása, es hogy ezt meg lehessen valósitani, annak első feltetele a nem rubel export teljesítése. . . -Ezen belül két kérdést említett meg Gábor eu.: Az egyik sz oxt)őrt "bistositciso# TÖblD cvQf íjO <j ovtisodo probléma azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy a termék minél magasabb feldolgozási szinten kerüljön Mi az országból. Nyilvánvaló, ennek egyik alapvető feltetele olyan érdekeltségi rendszer megteremtése, amely mind az alapanyagot előállító, mind a feldolgozó részére biztosítja az érdekeltséget az exportban. Gábor et. megmeliti, hogy ezt már sok esetben felvetették a Pénzügyminisztérium felé is. A másik probléma, hogy éppen azért mert sorol, a feldolgozó ipar részére nem 3zállit ütemesen, nem is vállal ütemes szállítást, sőt olyan^is_előodordul, hogy megkötött szerződés ellenére sem szallit. Ez termeszctcoen gátolja az exportot. El kellene végre már érni oda, hogy minden relációban nőnek a minőségi igények és ugyanígy nőnek a belföldi igények is. Gábor et. beszél arról, hogy sokszor hangsilly ózzuk: a nem rubel relációjú exportot teljesíteni kell. Ugyanakkor az a helyzet, hogy a tőkés piacon az árak legalább is^nem emelkednek, de egyes viszonylatban lefelé mennek. 1Tálunk a termékre jutó költségek állandóan nőnek, ezt érvényesítjük a külföldi árban, igen ám, de érvényesiteni kellene a tőkés piacon is. Ha es sokáig, ilyen formában, igy fog menni, akkor megint lépéshátrányba kerülünk azokkal a piacokkal szemben, ahová nekünk exportálni kell. Jó lenne ezekről a kérdésekről előbb gondolkodni. A bérfejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban: Gábor et. elmondta, hogy már a GPHB ülésén is vitatkozott azon, hogy a szabályozók egyenlő feltételeket biztosítanak a gazdálkodó szervek részére, s ha az egyik eszel jobban tud élni mint a más He, nem lehet úgy venni, hogy az egoiknak könnyebb, a másiknak nehezebb. Nem lehet egyenlősegjelet tenni vállalat és vállalat, de még szövetkezet és szövetkezet között sem. ' Meg kell vizsgálni az adott gazdasági egységnél a vezetési stilust, a munkát, a módszert és akkor közelebb jutunk a kérdés megértéséhez. Ormos et.: Véleménye szerint az, hogy Murai et. tájékoztatójat~a testület "csendben” fogadta, arra mutat,^hogy a jövőben rendkívül nehéz lesz a helyzet az agitációs és a propagandamunkában. Hagy gondot jelent, hogy mindazt amit a tájékoztató tartalmazott, hogy fogjuk: "aprópénzre" váltani. A pártszervezetek titkárainak is egyre nehezebb a I dolga. , ./. L_---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j j
