Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1961-05-18
A fenti általános megállapítás mellett a tények is bizonyítják, hogy az MSzMP valóban sokat tett az életszínvonal emelése torén. 1057-ben a munkások és alkalmazottak reálbérét M-I6 "ó-Ica!,. 1958-ban kb. 3 .'ő kai emeltük. 1959-ben végrehajtottuk az alacsony keresetű munkások (25 ezer fö), a pedagógusok (82 ezerió), az egészségügyi dolgozók (55 ezer fé) fizotőcér.ok rendezését, továbbá emeltük a nyugdijak (108 ezer fo) és a családi pótlékok összegét. Ezeknok az emeléseknek az évi kihatása 1 milliárd 187 millió forintot tesz ki. Ezek az intézkedések a munkások és alkalmazottak úgyszólván minden rétegét közvetve, vagy közvetlenül érintették. Ila tehát - és ezt a VII. kongresszus egyértelműen kimondta - dolgozóink termeiékenyebbon és olcsóbban termelnek, akkor az életszínvonal e/után is - a jobb munka arányában rendszeresen emelkedni fog. 2.) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szerepe a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából, A magyar mezőgazdaság - mint ismeretes - a nagyfokú ellentétek területe volt a felszabadulás elolt. A poroszutas fejlődés alapján egyrészről óriási nagybirtokok, nagy kulákgnzdaságok, másrészről tömeges kispareella volt rá jellemző. Ugyanakkor milliók voltak teljesen föld nélkül, s a termelésre a nagyfokú technikai elmaradottság nyomta rá a bélyegét. Ez megnyilvánult a falu elavult termelési módszereiben és kulturális elmaradottságában is. A felszabadulás után a parasztság tömegeit a földosztás megvalósításával, a földbirtokos osztály felszámolásával magunk mellé tudtuk állítani és évezredes álmát ezzel megvalósítottuk. A polgári demokratikus forradalmat következetesen végig vittük és megvalósítottuk a munkás paraszt demokratikus diktatúrát. Ez előfeltétele volt a szocialista forradalom nak is. A proletárdiktatúra győzelme után napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervező- ^ se és megindult - a párt politikájának megfelelően - a termelőszövetkezetek szervezése. A szocialista átszervezés megindulása kezdetben a lenini elvek alapján, a szövetkezeli tervnek megfelelően folyt. Később azonban ezek az elvek eltorzultak. Ennek egyik oka az volt, hogy a szocialista ipar és a kisáruiermelő mezőgazdaság közötti ellentmondás egyre élesedő problémákban jutod kifejezésre. Az ipar rohamléptekkel fejlődött (túlzott ütemű iparosítás), a mezőgazdaság pedig viszonylagosan egyre inkább lemaradt az ipartól. Az ipar és mezőgazdaság között kialakult és éleződő ellentmondás megoldására csökkenteni kellett volna az ipar fejlesztésének ütemét és nagyobb segítséget adni a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez és termelésének növeléséhez. Az objektív helyzet ezt a megoldást követelte, de a szubjektív elképzelésekkel terhelt vezetés ezt nem vette hosszú ideig tudomásul, ami óriási karokat okozott. A mezőgazdaság szocialista tulajdonviszonyainak kialakulása - bár erőszakos módszerekkel siotlettiik - mégis lassan haladt és nem járt együtt a termelés emelkedésével, továbbá visszaesésekkel és hibákkal volt terhes, A mezőgazdaság osztály és rétegviszonyainak felmérése is sok vonatkozásban helytelen módon történt meg. Nem kellő következetességgel és alapossággal mérték fel a paraszt! __ ______I _ _ . T **.......................................................................................................................................................................................... .............—■ B
