Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1961-05-18
— — W ---- 111 ----— r~ ... "~| ság különböző rétegeit. Ennek köyetkezményeként a szegény parasztság politikai moggyőzóse hiányos volt, s nein támaszkodtunk eléggé rájuk, A .középparusztsá^ egy részé! időnként és helyenként az osztályellensóghez, a kulákságltoz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük. Ugyanakkor a kulákok korlátozása helyett lényegében azok likvidálását valósítottuk meg. Ezeknek a hibáknak a politikai kihatásaként a munkásparaszt szövetség lazult, a proletárdiktatúra gyengült. A parasztság agyagiéldekdtsógénekji^ sem volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztratív intézkedésekkel < kötelező, beadás, előirt vetésterv, stb.) helyettesítették. Emiatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sót időnként vissza is esett. A mezőgazdaság szocialistu termelési viszonyaiban különösen nagy károkat okozott az 1953-as revizionista hullám, mely a szövetkezetek jelentős részének felbomlását eredményezte. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával, a tsz parasztság nevelésével sem foglalkoztunk kelló alapossággal, arai súlyos hiba volt, mert a proletárdiktatúra idején a legszorosabb szövetségesünk a tsz parasztság lehet. A mezőgazdaság osztály- és rétegviszonyainak felületes felmérése, továbbá az elosztási elvek és az anyagi érdekeltség nem kellő figyelembe vétele miatt a falura vonatkozó marxista-leninista elveknek hazai viszonyokra való alkalmazása törést szenvedett. Ez súlyos, nehézségeket okozott gazdaságilag, politikailag és eszmeileg, ami megnyilvánult a tsz-ek felbomlásában, a munkás-paraszt szövetség lazulásában és ideológiai zűrzavarban is. Döntő véhozás a falura vonatkozó polüika alkalmazása terén szintén 1956 után következett be, amikor az MSzMP - a marxista elveknek megfelelően kijavította az elköveted gazda sági és politikai hibákat. Ennek a helyes politikának eredményeként következett be az 1958-59-es ugrásszerű fejlődés, melynek eredményeként jelenleg a szántóterület 77 %-a szocialista szektort képez, A_^^aU8t_a_jtej^lésLy.iszonyok kialakítása a mezőgazdasági? ag_jiími^ hanem alapvető módszere - a modern technika alkalmazásán keresztül - a termelés növelésének, a népgazdaság és a lakosság szükségletei lehető legjobb kielégítésének. Az, hogy a parasztság az elmúlt két évben tömegesen választotta a termelősző vet kezete két, íojlsMaUtáJtó^^ erőjgekJej]esztósjében, a falu társadalmi, politikai és kulturális viszonyaiban. Ez a váltó zás teszi lehetővé a parasztság felemelkedését, egységes osztállyá való szerveződését, kulturális és szociális téren való elmaradottságának felszámolását is. A termelőszövetkezetekbe való tömeges belépés jelentős problémákat is okozott. A párt ezért - a szám szerű fejlesztés mellett - fl ltifllakujt,szocialista nagyüzemek megszilárdítására helyezte á-fó suly.lt Az uj termelőszövetkezeteket - e célkitűzésnek megfelelően - igen sokoldalú segítségben részesítettük (gépek, műtrágya, szakemberek, patronálás, falusi pártszervezo tek megerősítése stb,), A falura vonatkozó helyes politika és a termelőszövetkezetek meg - szilárdítása következtében megteremtődtek azok a feltételek, melyek lehetővé teszik a népgazdaság mezőgazdasági termékekkel való fokozott ellátását, a munkás-paraszt szövetség I I 2r •--------------------------------------------------------------------------------------------------------___! * •:_____________________u-_____________________________________________________ - ■ - ■ — ■ - *
