Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/10)

1985

JtoíT |- 4 -A fővárosban a tanácsi, a vállalati és az intézményi erőforrásokból közel teljessé vált a bölcsődei, óvodai elhelyezési igények kielégítése. Megszűnt a zsúfoltság, javultak a kisgyerekekkel való differenciált fog­lalkozás feltételei. Ugyanakkor növekvő gondot jelentenek - az állami támogatás formájának és mértékének folyamatos bővülése mellett - a gyer­mekvállalásból és a gyermeknevelésből származó anyagi többletterhek. Ja­vítja a helyzetet a gyermekgondozási dij bevezetése, ami kedvező fogad­tatásra talált. A fővárosi fiatalok nominál keresete az idősebb korosztállyal együtt emelkedett, ugyanakkor a központi intézkedések ellenére a pályakezdő fia­taloké csak szerényebb mértékben. Számottevő pályakezdő csoport átlagkere­sete növekvő mértékű lemaradást mutat saját rétege átlagkeresetéhez ké­pest. A munkásfiatalok szociális helyzete erősen differenciált, jelentős eltérések tapasztalhatók a 18-25 és a 25-35 éves korosztályok között. A fiatalok jövedelme azonos munka esetén is elmarad az idősebbekétől. Amíg a betanított és segédmunkás fiatalok néhány év alatt elérik cso­portjuk átlagkeresetét, addig a közép- és felsőfokú végzettségű szellemi dolgozók egy-másfél évtized alatt érik el csoportjuk átlagát. A bérek nem fejezik ki a munkával kapcsolatos szakmai és minőségi követelménye­ket, teljesítményeket. Ez a tény szinte kikényszeríti a fluktuációt. Azok a fiatal szakmunkások, akik az első öt évben 2-3 alkalommal munkahelyet változtatnak 20-50 ?á-kal keresnek többet az első munka­helyen maradóknál. Általános tapasztalat, hogy a fiatal munkásnők keresete még mindig elmarad az azonos korosztályú munkásférfiákétél. Az értelmiségi fiatalok keresetét alapvetően a beosztás és az életkor határozza meg. A képzettség szintje - főiskola, egyetem - és a tanulmányi eredmény nem befolyásolják a keresetek nagyságát. A fiatal műszakiak anyagi, erkölcsi elismerése, szakmai érvénye­sülési lehetősége nem megfelelő. Kedvező változás csupán a teljesít­ményeket jobban, differenciáltabban elismerő keresetszabályozási formákban dolgozó vállalatoknál következett be. . ________.________ MG _ ____________________ — - — ----------------------------­­^ ~ -wi ~

Next

/
Thumbnails
Contents