Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/10)
1985
r n- 5 -A kiegészítő jövedelmek szerzésében - az uj vállalkozási formák bevezetése mellett is - korlátozottak a fiatalok lehetőségei » szakmai ismeretek, a kapcsolatok hiánya miatt. Különösen igaz ez a fővárosban élő,jellegzetesen ipari szakmákban dolgozó és szellemi foglalkozású fiatalok körében. A fővárosban koncentrálódnak az ingázó, illetve munkásszállón élő fiatalok. Általában a munkásifjuság alacsonyabban képzett réteghez tartoznak, arányuk a fővárosban az országos átlag többszöröse. A munkásszállón lakók között nagyon sok a kisjövedelmű falusi családból származó és a volt állami gondozott fiatal. Sajátos életformájuk egyébként is hátrányos helyzetüket tovább fokozza. Ennek a csoportnak a legkisebbek az esélyei az önálló lakáshoz jutásra, egy elfogadható egzisztenciális szint elérésére. Az ifjúság nevelésében, társadalmi beilleszkedésében, kedvező folyamat indult el, ezzel egyidejűleg az utóbbi években néhány társadalmi, gazdasági feszültség is érzékelhető. A tizenévesek személyiségfejlődésében a család befolyása döntő jelentőségű. Az utóbbi évtizedben a hagyományos családmodell átalakult, funkciója változóban van. A fővárosban a gyerekek és a szülők kapcsolata, a családi légkör alapvetően jó irányba fejlődik. Ugyanakkor kedvezőtlen jelenség, hogy a csalódok nem elhanyagolható részében a gyerekekkel keveset foglalkoznak. Döntő többségében a gyermekekkel szembeni anyagi felelősség érvényesül, azonban az erkölcsi, világnézeti nevelés a jobb feltételekkel rendelkező családokban sem megfelelő. A szülőket ma számos tényező fékezi abban, hogy ezeknek a feladatoknak maradéktalanul eleget tudjanak tenni. Az oktatás feltételeinek javításában jelentős erőfeszítések történtek és eredmények születtek a fővárosban. Ugyanakkor az oktatás színvonala nincs kellő összhangban a megnövekedett társadalmi elvárásokkal. A nevelőiskola kialakulása lassú ütemben valósul meg, nem történt lényeges változás az esélykülönbségek csökkentésében, a tehetség-gondozásban, a folyamatos művelődési igények kialakításában. Egyre hangsúlyozottabban merül fel a család, az iskola a társadalmi környezet együttműködésének tudatosabb megteremtése, e felismerést csak szerény gyakorlati eredmények igazolják. L— . ” _ t
