Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/6)
1964-08-29
- 2 -A bérgazdálkodás terén 38 Ft átlaggal léptük túl az egy főre eső bért, féléves szinten. Az eddig elkészített részletes elemzések szerint, sok tennivalónk van. Hormalazitas tapasztalható, mivel ma mar nem homok van, nanera berkiegv.szites formájában történik. Lényeges javulást várunk az év végéig. Az eddigi előszámitasok alapján — ha sikerül megkapni a fémnyilászáró szerkezeteket — meg van a lehetőségünk az éves tervteljesitósre. Tátrai elvtárs. Nagy elvtárs az I. féléves számokkal rámutatott arra, amit a vállalatok I. féléves gazdálkodásában ténylegesen történt. A mi vállalatunk is megvizsgálta a problémákat, hiányosságokat, amelyek az I, félévben a vallálatot jellemezte. Több komoly megállapításokkal próbálja a vallalat a II. jelevet teljesíteni, azok kiküszöbölésével. Nagyon fontos, hogy^alvállalatok általában a különböző termelési, termelékenységi, bér problémákat megvizsgálva, alaposabb, jellemző adatokkal alakitsákazt ü tó* Vállalatunknál különösebb probléma nincs, de mégis a vállalat belső élete valósággal forr a bérhelyzet miatt. Jó volt az a megállapitás, hogy a bérek egy részét a műszaki vezetők hompkolas utján növelik a dolgozók keresetét, a másik pedig az, hogy az elkészített szakipari norma minden tételében helyes-e, nem—e szükséges korrekciót alkalmazni? . Szükséges, hogy a vállalatnál a Lérek állandó vizsgálata megtörténjén, és ahol bizonyos lazulás van, ott a megfelelő intézkedést tegye meg. Pl. az üveges normáknak 2 tételénél is tisztán látható, hogy a fizikai dolgozok probalkozasa arra irányul, hogy minél kevesebb munkával érhessék el a keresetet és később amikor a technológiai változás történik, kedvezőbben alakul a dolgozók helyzete és rövidebb munkaidővel akarja kialakítani azt a bér, amelyet o korábban mar sokkal magasabb bérrel biztosított. Megtalálhatjuk ezt a nézetet a különböző gépesítéssel bevezett technológiánál is. Ez hosszú harc, különösen most, amikor a vállalatunk az uj anyagok technológiai bevezetésével félévenként kell bért vizsgálni, mert a különböző gépekkel nagymértékben növelhető a béralap tullé/pés. Fontos kérdés; hogy mit és hogyan lehetne.a tartlékokból nyújtani ezekre a lehetőségekre. Megemlítette a beszámoló, hogy 15,7 $-al lehetne a munkaidő ' 7 ' kihasználását emelni. Nálunk ezzel kapcsolatban sokkal több tennivalónk van. Vizsgálni kell, hogy miképpen lehetne és kellene tenni valamit. A folyamatos épitésszervezés kérdése: Népgazdaságiing is a termólékenjség tartósan emelkedhetne ha ennek bevezetése megvolna. Azonban a II. félévben nemhogy/eveztődne, hanem a folyamatos épitésszervezés méginkább megszűnik, mert - es ez különösen jellemző erre-az évre - a lemaradások nagymérvűek ós ez késobbtóá"inkább szugorodni fög, a határidők átadásánál mincs meg a lehetőség, és ez az zavarokat okoz. Gondoljunk arra is* hogy csúcsokban, pl. az I.n.évben 62 volt a lakások atadasanak száma, $ IV.n.évben pedig‘4000, a kettő közti különbség látható, es ezt a III-IV.n,évben kell átadni. így a rövid munkaidő alatt, a tél következtében a csúcsok kialakulása miatt á dolgozók között olyan anarchia alakul ki, ami kihat a bérgazdálkodásra is. Vállalatunk többször felmérte azt, hogy ha helyesen szó/tudná hozni az egész lakásátadási tervét, akkor minden külónbGöbb itóara ?ebkbb eb tudná azt végezni folyamatosan. Ha ennek a gazdasági, termelékénységi kihatását nézzük, akkor ez 36O e Ft-ot teszki foleves viszonylatban, ami a garanciális munkák növekvő értékének tulajdonítható, azért mert a csúcsokban a dolgozó könnyebben csúsztatja a munkát, aqnüvezető pedig ezt elnézi és igy adva van a garanciális munka a következő ev elején. /__ 3_' I ül -______ í__ I I ■— > I
