Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/6)
1964-08-29
r n Kedves Elvtársak! ^ x Ezekről a kérdésekről évek óta nagyon sokat beszélünk. Hiszem, ho -y a helyesen előkészített gazdasági év, amelynek során a lakások ütemezése helyes, ha a Fgigazgatóság meg tudja valósítani, hogy az év^elejen is lakásokat tudjunk átadni, ezáltal az építési terv egyenletessé*** válik. Amikor bennünk t behívta beszámoltatásra a Főigazgatósághoz, elmondtam őszintén ezt a problémát, mert ha félrevezetjük okét, annak a következnie— nyeit észleljük, és akkor végzünk rossz, munkát, amikor nem helyesen hívjuk fel a vezetők figyelmét, amelyeket még időben kell megoldani. A lakás keresését nem a 8 és a 9. hónapban kell vizsgálni, hanem az év eleijén is, hogy 3. nevezett vállalat megtette—e az erőfeszítéseket. Ennek tudatiban tudná a Főigazgatóság helyesen kialakítani azt a ©rogramját, amiért annyit szidnak bennünket is. Vállalatunknál a bérkérdések komoly problémákat okoznak és erőfeszitésel-iKkkel végezzük a vizsgálatokat, el készületeket, hogy helyes bérezés alakulj jón ki°a vállalatnál. Nagy hiba az a szemlélet, amely anormák készítésénél alakult ki, hogy egy normát 3—6 évre helyes kialakítani.Szükséges a normák fa állandó hm® elemző vizsgálata, hogy milyen mértékben fejlődtek a technológiák, a gépesítés. Az I. félévben gépssitesti versenyt indítottunk, az si eredmények szépvek voltak, azonban amikor a díjazás kifizetésére kerüli volna a sor, töprengtünk, mert amikor megnéztük a helyzetet azt állapítottuk meg, hogy súlyos hiányosságok vannak a gépesítés vonalon. Szükségesnek látom a bérek állandó vizsgálatát, a helyes bérkialakitást annak szellemében, ahogy azt a dolgozók felé ki kell vinni. Ha ez megtörténik, különösebb próbléma a vállalatot nem éri. Azon-leszünk, hogy a II. félévben a béralap helyes kialakítását megtegyük, de fontos volna, hogy a vallalat műszaki feltételeit is teljesítse. Az objektumok, a kormány -által kiemelt munkák atada&inak biztosítása, ez az egyetlen nagy pontja, hogy a milliós terv megtörténtét a vállalat teljesítse. Mondhatjuk, hogy eddig rajtunk kivül álló okok miatt nem tudtuk teljesíteni. Rácz elvtárs: Az I. félév eredményeit vizsgáivá Nagy elvtárs 2 részre bontotta a kérdést. Külső és belső okokra. A belső okokban megállapított tényezőkkel szemben tó nem tüdők okokat felhozni, á mi vállalatunknak is van mit tenni-e ezen a 01* 0 n • A külső okokkal kapcsolatban ón már az elmúlt időkben több megbeszélésen felvetettem, de érdemi megoldás nem történt abban, - amire Nagy^elvtárs is rámutatott - hogy a termelékenységi mutatók kialakítását kifogásoltuk, ill. az tárgyalás alatt van. A népgazdasági terveket tudományossan dolgozzak ki. Én ezt"elfogadom azonban, hogy a vállalati tervéket hogyan alakitják ki, itt tudományos kidolgozásról nem lehet beszélni. Mivel Balazs elvtars is itt van, i ;y megragadom az alkalmat, hogy ezzel kapcsolatos észrevételemet elmondjam. Á műit évben alakították ki az ezévi tervszámokat. Tudvalévő, hogy vállalatunknak 159 e Ft-os termelékenységet jelölt meg, ennek teljesítése 100 %-ot jelent, ezzel szemben 8 e Ft-os .lemaradás mutatkozik, mert az ielosztás nem volt megfelelő. A ráfeszitésnél nem a 151 e Ft-ps tényleges számot vették alapul. De ez ellen nincs appelállás, mert a terv törvény. Az egy főre eső termelékenységben 8 e Ft + mutatkozik, amire rajön a bizonyos éves ráfeszités, tehát nem 8 e Ft, hanem 8.800 Ft az, amit figyelemb-e^kellett volna venni. Amikor a tervtárgyaláson voltunk; a vállalat gazdasági vezetői elmondták ezzel kapcsolatos észrevételüket. Én javasoltam a Főigazgatóságnak, hogy ne légyen vita tárgya, hanem közgazdasági elemző munkával.1 ki lehet ezt dolgozni. Vállalatunk vállalkozott is rá, hogy kimunkál ja ezt. így megállapítást nyert, hogy az elérhető 1 főre eső termelékenységi^erték 147 e pt lehet, ezzel szemben mégis 168 e Ft lett kiadva a Főigazgatósag által. L-—© A© l I
