Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1988-01-14
I » telező és gazdagító oldalai a szocialista eszmeiségnek és politikának. Világnézetünk- elfogadtatását. * megKfnyí,i ezek ,arsadalmi ben a hazafiság az internacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék » r u.................. küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a kozmopolitizmussal. .. . tó tól71 a s,a.7 a,es a vábozas egységét teremti meg a szocialista társadalom s a nemzeti értékek lebecsülésével megújulási folyamatában. Minden reformfolyamat érdekütközésekkel, konfliktusokkal .... L „ Jar együtt. Ezek a konfliktusok jórészt a fejlődés elkerülhetetlen kísérőjelenségei A szocializmusban is újratermelődnek a marxista világnézettől eltérő ideoló- f Megoldásuk halogatása többnyire eltorlaszolja a haladás útját, és még súlyosabb feg ’ lgy a val]as°sság is. A politikai szövetség és a közös cselekvés nem szünteti meg | szültségeket teremt. A konfliktusok természetének feltárása tudományos és ideológiai a marxizmus és más szellemi áramlatok, a materializmus és az idealizmus közötti vi- feloldásuk gyakorlati politikai feladat, lágnézeti különbségeket. Az ideológiai munkában, a világnézeti kérdésekről folyta- l 4 „• . , ... .. . tott dialógusban meggyőző érvekkel képviseljük a marxizmus-leninizmus elveit és » san össze kell hantolm forföföföJi? rj tó e8y0á?sal_is egye«etve szorovilágnézetét. Ezzel együtt fejleszteni kell azt a politikai gyakorlatot, amely keresi és p 0“ k 8 ! a társadalmi elet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival, feltárja a marxisták és nem marxisták közös cselekvési lehetőségeit, a népi-nemzeti egy- 1, 7 szakaszaban adonto láncszem a gazdaság megújítása. A gazdasági ség jegyében összefogja az ország minden alkotóerejét. • ormot kezdeményezve, irányítva szükségszerűen meg kell újulnia a politikának. Ebből következik a társadalmi és politikai reformok szükségessége is: a párt. a parla-4. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele az általános ÜÜiofö!, komgyzg és az érdekképviseleti tevékenység megújítása; a tulajdonlás és törvényszerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű önigazgatás intézményeinek fej esztése; a gazdasági szerkezetváltás társadalmi konflikfigyelembevétele. Fejlődésünk kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyze- usa?na.. re"dczcse. az egyen lót lensegek társadalompolitikai kezelése. Minden körűimétének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. Ezt fejezi ki szoros szövetségi , k°zott tnasy gon. kel1 forcJltani a kultúra, a tudomány fejlesztésére. Szem előtt viszonyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a KGST tagországaival és kancsoiatartanunk azt is, hogy a fiatalok esélykülönbségeinek csökkentéséhez csak a koriunk más szocialista országokkal. Kölcsönös érdekünk egymáf megél és támogata© 0ktatáS teremthet’ meg 32 alapot‘ sa, az együttműködés, a tapasztalatok hasznosítása, s minden ország önálló útválasza » „ . , . . .. , ...... tásának elismerése. gazdasággal kapcsolatos ideológiai munkában abból a hazai fejlődés tapasz, talatain nyugvó felismerésből indulunk ki. hogy a belátható történelmi szakaszban a Nemzetünk előrehaladása megköveteli, hogy kapcsolódjunk az egyetemes civi- szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőeszkölizáció fö áramlataihoz is. Ezt szolgálja a más társadalmi rendszerű országokkal kiépí- 2Ök társadéba tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az árutermetett együttműködés fejlesztése a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek nem Iés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít mond ellent, hogy természetszerűen részesei vagyunk az eszmék nemzetközi küzdel- A tervwríkée . . ... . . ... mének. Érdekünk, hogy ideológiai vitákban érvekkel, meggyőző erővel terjesszük a gazdasági törvényszerűségek tudatos alkalm^á^'h* jam. megt°galmazasaban. 3 szocializmus eszméit, és felvegyük a küzdelmet az ideológiai diverzióval szemben " tó tudatos alkalmazásában jut érvényre. Az árutermelés 6y 6 objektív törvényszerűségei megkövetelik a gazdaság viszonylagos autonómiáját. .Az árutermelés és árucsere működési sajátosságainak figyelmen kívül hagyása a gazdasági fej- I lődés torzulásához, társadalmi feszültségekhez vezet. A politika feladata az. hogy társadalmi céljainkat a különböző értékekkel és ér- 1- A szocialista forradalom győzelme után a szocializmus önmegújító képességé- | dekekkel számolva optimálisan egyeztesse az adott időszakban rendelkezésre álló erőnek formája, a társadalmi ellentmondások megoldásának eszköze a reform. Az átfogó * fonásokkal, eszközökkel, emberi tényezőkkel, s mindezeket mozgósítsa a reális célok és következetes reform a túlélt tagadása és a szükséges új válaszok programszerű össze- megvalósítására. foglalása. A reform nem lehet öncél. Szocialista társadalmunk fejlődését, az ország A politika elsőbbsége a gazdasággal szemben nem jelenthet voluntarizmusl: anyagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk felemelkedését kell szolgálnia. minden politikai döntésnél számolni kell annak gazdasági feltételeivel és következ.mé-A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társa- nyf.ivf*'.A Sazdaság autonóm működési törvényszerűségei objektíve körvonalazzák a dalmi feltételektől függ. Szükségességük felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe politikai cselekvés határait. A politikai tevékenységnek a fő folyamatok tudatos alakival! a pártnak, és nélkülözhetetlen a szerepe a központi irányító szerveknek, a tömegek tasara. szabályozására kell irányulnia. kezdeményezéseinek, a tudománynak, a változásokat érzékelő politikai ideológiának. A szocialista gazdaság természetéhez tartozónak tekintjük, hogy az újratermelési A reformok kidolgozásában és végrehajtásában a demokratizmus teremt lehetőséget a folyamatok ellentmondásosak, érdekütközések során valósulnak meg A eazdasáo meglh :
