Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1988-01-14
újulás eltérően érinti és rangsorolja a különböző társadalmi rétegek, régiók, gazdálkodó egységek, munkakollektívák és egyének érdekeit. A magántevékenység és a saját munkán alapuló magántulaido A szocializmus természetes velejárója a kollektívák, egyének közötti verseny az íföfö' ? 3 ,drsadalmi szükségletek kielégítésében. Ideológiánk eliteneri “mtíSZté anyag, ésszel lem! értékek létrehozásában és elsajátításában. Fejlődésünk követelménye, Vfötó -fP 1110 magántulaJdon létjogosultságát. Arre^öSSk hogy a munka elismerésének alapja a teljesítmény legyen, vagyis megvalósuljon a jővealakuljon a kulonbozo formainak működéséhez szükséges társadalmi légkör, delmek teljesítmény szerinti differenciálása. Ez egyben hatékony eszköze, hajtóereje Társadalmi érdek is, hogy a lakossági pénzeszközük ,[Wm<i , , •. , „ a szocializmus szamára létfontosságú magas szintű termelékenységnek. Számolunk halmozódott vagyon hasznosuljanak a terhelésben é* VteS. . .tulaj.donlc?m feK azzal hogy a teljesitmenyek szerinti differenciálás egyenlőtlenségek és társadalmi fc- ideológiai és gyakorlati feladat olyan közfelfogás illetve feltföfö f n ’ szultségek forrásává is válhat. Ezeket a fejlődés érdekében vállalni kell. Ugyanakkora ame,y ösztönzi a megtakarítások ilyen célú hasznosítását í ilífö szocialista társadalmi eszmények jegyében a politikai irányítás arra törekszik, hogy az kodo fogyasztás elvetését. elősegíti a pazarló, hivalegyenlőtJenségek kialakulását, újratermelődését társadalmilag szabályozott keretek Az értékteremtő vállait „a , x . kozott tartsa A munkateljesítménnyel nem összefüggő - s így nem indokolt - társakorlatnak tartjuk Fontos fö k*zdTMyezést “<*ialista elveinket kifejező gyadalim egyenlőtlenségek mérsékléséhez, majd fokozatos leépítéséhez társadalompoligek vállalkozó n/vföfföV fö ? ?, 20 eze,ek gazdálkodó egysétikai-szociálpolitikai reformok szükségesek. .tompon^zgós£?tfc5Sctke^ék' Ki ke" haS2ná,nunk a társadalom többi terükén A termelés folyamatos megújítására, a változások kezdeményezésére és az azokhoz való alkalmazkodásra csak magas szinten képzett vezetők, korszerű ismeretekkel rendelkező szellemi és fizikai dolgozók lehetnek képesek. Törekedni kell annak el- II] ismertetésére, hogy a szellemi teljesítmények, az általános és a szakmai műveltség, a munkakultúra, a munkaerkölcs társadalmi-gazdasági haladásunk alapvető fontosságú >• Az elmúlt évtizedekben mélyrehatóan átalakult * -"nytZO'Megszűrnek ,z .nugrotalkn, oszÍ““S!*SS[u,SSw3,SL’ A szocialista gazdasag fejlődési törvényeivel és működésének alapelveivel, érté- A tendenciája mellett a társadalmi szerkezetet más típusú tényezők is alakúak keivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell. segítenie kell az ered. - . jelk'gcnek változása, a szaktudás, a műveltség mértéke a iövedelemkr.K ményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati alakítása azonban nem SCg ’ a viszonyok, a településszerkezet módosulása stb szerinti úiabb rétetek az ideológia, hanem a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. csoportok megjelenésével további differenciálódás is végbemegy. Ily módon úiahh A A gazdaság hatékony működése ideológiai tevékenységünk eredményességének is fel- dekkülonbsegek es érdekellentétek keletkeznek. tétel6' h,m t Acd.0lg02° os2,aly°kiiak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocia-3. A szocialista építés folyamán változnak a termelési viszonyok is. így a szocia- talaián Tközföl+Tn l T WTM érdekeik‘ A rléP* italom és a társadalmi tulajdon lista tulajdon, rendszerben - a társadalmi tulajdon meghatározó szerepének megőrzése Itó" * k°2°s frdekek a meShatarozók. Ugyanakkor társadalmunk differenciáltsága mellett - a tulajdonformák szükségszerű sokszínűségével, differenciáltságával és öt- kiSfök I !ehetoséget teremtünk arra, hogy az egyének, közösségek, csoport.* vozodésével számolunk. Ezért elméletileg is fel kell készülnünk arra, hogy a termelő- kfö Hfön!föt,T'en0rltS fö ket' Az érdekek pluralizmusa és a különböző érdé crok fejlődésével újabb formák és azok különféle kombinációi jelennek meg. seeföek i h - tea klfejezodese es képviselete nem zárja ki a társadalom politikai egy A társadalmi tulajdonnak többféle formája lehet, és van is. A szocialista társadalitikai döntéshozó IówLSXaLm érvény”i*ésére »rányuló törekvést. A polom nem egyetlen In.ízmény - « állón, - éllel gyekotolje tulajdonosi funkciói,. ha- kT, ,35l 2 “Z hólíSSZ -*“■»*** nem - koztulejdonosi szerepük növelésével - e inunké, és lakóhelyi közösségek révén készítésekké eevesülhemek erdékek kozos - egy irányba ható - erő. is. A szövetkezés mint a tulajdon működtetésének egyik eredményes formája szocialista viszonyaink között új, nemzetközileg is figyelemre méltó tapasztalatokat, eiméle- .. A szoc'ai'zmus építése során változik a politikai hatalom jellege-a oroieiárdiHt tűnket is gazdagító értékeket teremtett. Az emberek közös gazdálkodó szervezetekben, ossznePi hatalommá fejlődik. A hatalom gyakorlása olyan intézménvrendsfö társulásokban való szervezett együttműködése lehetőséget nyújt értékteremtő vállal- vföLI meg’ amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel föntrm.l kozó készségük kibontakoztatásához. Úgy és olyan mértékben hajtóerő ez a rendszer. eszme, Polt1,lkai eszközökkel vezet. A párt - szövetségi politikája lénveeénéi amilyen mértekben az egyének és csoportok részt vesznek a termelőeszközöknek a . 3rra 10reksflk' hoS> a társadalom valamennyi osztályának rétegének csonort közösséget szolgáló működtetésében, s amilyen mértékben demokratizálódik, társadal- tetetete,fi rfö',erderkei 1 <'g>elembe vegye, egyeztesse és a közérdeket kifejező politikai második a tulajdonnal kapcsolatos döntéshozatal, a vele való gazdálkodás mechaniz- nföteliictó . Szan,loljlunk kell az érdekek sokféleségének politikai követ kezmén,,,sa- erősítése kulcskérdése azonban változatlanul a néphatalom megőrzése. tó -Ék
