Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1987-05-07
r n 2 A kerületben dolgozók egy része kényszerűségből is ide hozza magával iskolába a gyerekét, minthogy a lakóhely iskolája nem biztosítja addig a gyerekeknek még megőrzését sem, amíg a szülők a munkaidő végeztével hazaérnek. Felsőtagozatos korba lépve ezek a gyerekek egyre kevésbé fogadják el a napközit, s minthogy sem lakóhelyükhöz - hisz eddig ott csak aludtak, illetve hétvégeiket töltötték -, sem az iskolához nem kötődnek, az elkallódás, a csellengés veszélye fenyegeti őket. A kerület iskolái nem alkalmasak a jelentkező gyereksereg fogadására. A feltételek az itt lakó gyerekek számára nyújtanák a kultúrált elhelyezés feltételeit, de a kényszerből, vagy az iskolák hírnevének vonzereje miatt idehozott gyerekekkel irreális, a tanulás- tanítási munka lehetőségeit nagyon leszűkítő zsúfoltság a jellemző. Az összezártság a sportolási lehetőségek /tornatermek, de akár parkok/ hiánya miatt semmivel sem ellensúlyozhatéak. Ezek a körülmények mind a pedagógusok, mind a tanulók munkájára, de idegállapotára is visszahatnak. A közvetlen környezetéből vagy viszonylag körülhatárolt területről beiskolázó /átlagos/ iskolákba viszonylag homogén társadalmi rétegből - ennek leképeződéseképpen hasonló kultúrális indíttatással, háttérrel-érkeznek a gyerekek, de az átlag alattiak még itt is nagy valószínűséggel elkallódnak, az iskola nem csökkenti tará az esélyegyenlőtlenségeket. Ez a tendencia fokozottan érvényes kerületünkben, ahol a beiskolázott gyerekek annyira szélsőségesen eltérő családokból érkeznek. Az esélykiegyenlítő szerepre a zsúfolt iskolák még célkitűzéseikben sem vállalkozhatnak, sőt az osztályok nagy valószínűséggel kettészakadnak, s a rosszabb indíttatású gyerekek végleg lemaradnak. A munkahelyi szerveződésű közéletben a tantestületek nem találnak kapcsolatokat, melyekkel a közélet részeseivé lehetnének, ugyanakkor összetételüknél fogva még belső közösségi életük sem fejlődik ki túlságosan. A pedagógusok pályájuk társadalmi megítélése, az iskolák helyzete miatt sem saját maguk, sem rétegük előtt nem látnak perspektívákat, s mind nyomasztóbbnak élik meg gazdasági helyzetüket , s ezen pótlólagos jövedelmek szerzésével kívánnak segíteni, amire azonban csak szakmájuktól idegen, más gazdasági területen van lehetőségük, ami károsan hat vissza iskolai tevékenységükre. 1= te i
