Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1975-01-09
i ^ 5 I A KozP°nti Bizottság 1972. novemberi határozata alapján a vállalatok életeben az eddiginél aktívabb, szervezettebb, kezdeményezőbb és hatékonyabb gazdálkodás bontakozott ki. Ez jórészt a vállalati kollektívák, a munkahelyi párt- és tömegszervezetek fokozottabb erőfeszítésének eredménye. ' ii©'A vallalatok többségében a termék- és termelési struktúra kedvező irányú atalakitasat fontos vállalatpolitikai célkitűzéseként kezelték, melynek végrehajtására intézkedési tervet állították össze. Az intézkedési tervek többségben azonban a gazdasági számítások nem terjedtek ki a döntés minden elemére és ennek következtében a döntések nem voltak mindig kellően megalapozottak. Az épitőanyagiparban a struktúra átalakítása már korábban, a III. ötéves terv idejen megkezdődött. Ennek célja a kézműipari technológia és az ezzel járó rossz munkakörülmények megszüntetése, valamint a korszerű gyártmányszerkezet kialakítása volt. ,||§ ii. :■ ifi’ ; .. > _• - í „ -"V . © ■ ; © Bt. Az építőipari vállalatok termelési struktúrájának megfelelő átalakítását a kereslet módosulása fékezte. A kerületi vállalatok speciális kapacitásukat - átmenetileg - részben a profiljukba nem tartozó, műszakilag eltérő igényszintű munkák elvégzésére is kénytelenek voltak felhasználni. Az épitőipar és az ipar strukturális átalakításában nagy szerepe van a komplex könnyűszerkezetes épitési mód elterjesztésének. A vállalatok a korszerű technológián alapuló kapacitása jelenleg nem minden esetben elégíti ki a gazdaságossági követelményeket. Az élelmiszeriparban is sokat tettek a struktúra kedvező átalakításáért. A Magyar HUtó'ipamál erősítették a mezőgazdasági nagyüzemekkel az együttműködést, megszigorították a minőségi követelmények betartását. Ezek eredményeként emelkedett a felvásárlás mennyisége (gyümölcs 30,7 %, zöldség 12,5 %-kal), és javult a termékminőség. Több termék termelését növelték és sok uj termék gyártását vezették be (gyorsfagyasztott készételek). A kerületi külkereskedelmi vállalatok jelentős összegekkel, fejlesztési alapok átalakításával segítették az iparvállalatok exportcélú termelését. Nagyon hatékony eszköze a termésstruktura változásának a lincenc és a know-how vásárlás, valamint a termelési kapacitások növelése. Tapasztalatok igazoljak, hogy a gazdasági fejlődés legnagyobb tartaléka a , teimelési szerkezet további javításában van. Nem kétséges, hogy vállalataink, szövetkezeteink viszonylag kis beruházással ujabb eredményeket érhetnek el a különböző piacokon jól, gazdaságosan értékesíthető uj termékek előállításában. Természe|, tesen ez a gazdasági és politikai vezetéstől felelős döntéseket, politikai támogatást, egységes fellépést igényel. Le kell küzdeni azokat a tényezőket, amelyek a termékstruktúra kedvező átalakítását fékezik. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása gazdasági életűnkben nem uj követelmény, érvényben lévő párthatározatok hosszabb idő óta előírják számunkra. A kerületi vállalatoknál a tett intézkedések hatására némi eredményről adhatnak számot. Az intézkedések lényege a következő volt: § |- a munka- és Üzemszervezés fejlesztése;- a nem eléggé jövedelmező termékek gyártásának racionalizálása, B i- a nem gazdaságos Üzemek, Üzemrészek leállítása,- a kutatási és fejlesztési eredmények fokozottabb hasznosítása, licencek vásárlása. ImMMmmmmk s — I j ---tó- ; ■ __© ■ -............. -.. —- --teto toto,-,—^------* MKT
