Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1975-01-09

_______ fi'HHBré I 6 Az utóbbi években néhány gazdaságtalan termék gyártását beszüntették a kerület termelőüzemeiben, igazodva a bel- és külpiaci kereslethez és törekedve a korábbinál nagyobb jövedelmezőségre. E feladattal több esetben foglalkoztak a kerü­leti pártszervek és a pártszervezetek is. A minisztériumi pártbizottságok - a NIM, az ÉVM, a BKM, a MÉM, a PM - többször napirendre tűzték és folyamatosan el­lenőrizték az ez irányú tárcaszintű határozatok végrehajtását. Az is igaz, hogy a gazdaságtalan termékek gyártását több helyen jelenleg még nem lehet megszüntetni. A Fővárosi Kézműipari Vállalatnál pl. a gazdaságtalan termékek köre 1973- ban 6,8 %-ra emelkedett, az előző évi 0,9 %-ről. Ezek egy része fontos társadal­mi szükségletet elégít ki (csecsemő- és gyermekruházat, olcsó közszükségleti cik­kek stb.). E vállalat szociálpolitikai okokból nagy számban alkalmaz bedolgozókat és csökkent munkaképességűeket. A vállalati V. ötéves tervek elkészítése időben elkezdődött, a vállalatok gondosan valósítják meg a tervkészítésben előirt feladataikat. Bizonyos fokú felfo­gásbeli változás már tapasztalható, mert mig a IV. ötéves tervet sok helyen mint vállalati prognózist kezelték, addig az V. ötéves terv előkészítésében erősödött a tervszemlélet. Az előzetes fejlesztési elképzeléseket a vállalatok határidőre elkészítették. Jellemzője ennek a munkának, hogy a vállalatok sokkal felkészültebbek, mint a IV. ötéves terv esetében. A javaslatokat közgazdaságilag a korábbinál megalapozottabban, általában két vagy több változatban készítették és az a tény, hogy a központi tervek összeál­lítása előtt munkálkodtak, jelentősen fokozta a vállalatok tervező kedvét. A terve­zésre kötelezett és egymásra utalt vállalatok a tervezési munkában egyeztették el­képzeléseiket. A közös gazdasági érdekeltségből kiindulva, figyelembe véve a bél­és külkereskedelmi igényeket, a fejlesztési elképzeléseket, előzetes megegyezésre jutottak. Meggyőződésünk, hogy az 1975. évi népgazdasági terv - s benne a kerületi gazdálkodó szervek ez évi terve - jól szolgálja az elért eredmények megszilárdítá­sát és további haladásunkat a szocialista gazdaság erősítésében. A vállalatok és szö­vetkezetek, valamint az irányító szervek kommunistáival, dolgozóival szemben most~ az a fő követelmény, hogy egységes szemlélet alapján egységes cselekvést valósíta­ni }eg> tanúsítsanak olyan magatartást, amely a népgazdaság, a társadalom érde­keit érvényre juttatja, az ágazatok, a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmé­­nyek munkájában/ ---------— --------------­A vállalatok beruházási tevékenységében, a célok és az előkészítési munkák megalapozottabbak a korábbiakhoz viszonyítva. A kivitelezés szakaszában azonban a tervezetthez viszonyítva, jelentősen emelkedik az idő- és költségráfordítás. Érdem­ben tehát nem javult a beruházási tevékenység, a korábbi évek akut problémái fenn­állnak és a kerületi helyzet nem sokban tér el az országos átlagtól. Ezt valame­lyest csökkentette a beruházók, tervezők, kivitelezők és szállítók szocialista szer­ződésekben és védnökségekben alapuló együttműködése. Az építőipari vállalatok kana­citaskínálata is némileg kedvezőbb feltételeket teremtett a beruházási feladatok tel­­ji jesitéséhez. A beruházási tevékenység hibáin túl nehézség, hogy pl. az élelmiszeripar­ban egyes vállalatok állóeszközállománya elmarad a kívánalmaktól, nagy részük el­avult, korszerűtlen, a vállalatok ezen saját erőből nem képesek változtatni és a je­lenlegi a 11ami támogatás mértékét nem tartják kielégítőnek (Gabona Tröszt, Borgaz­­dasagi Vállalatok Trösztje, AMT) _______________________________________pb­­­­— —------^—=•—■—■——————3

Next

/
Thumbnails
Contents