Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1975-01-09
r i 4 Emiatt a gazdaságpolitikai kérdésekkel is sokoldalúan, több irányból kellett foglalkozni. A minisztériumok és főhatóságok pártszervezetei elsősorban arra törekedtek, hogy erősítsék - a határozatok szellemének megfelelően - az állami szervek hatékony irányitó és ellenőrző tevekenyseget. A termelőüzemek es szövetkezetek pártszervezetei napról napra segítettek az egységek munkáját azáltal, hogy véleményt mondtak, állást foglaltak a termeléssel összefüggő, a dolgozókat érintő kérdésekben, ösztönözték a kollektívákat a gazdasági-termelési feladatok teljesítésére. Mindez megkövetelte a sokszor bonyolult gazdaságpolitikai célok elfogadtatását, a vonatkozó határozatok egységes értelmezését, elsősorban a párt tagjaitól, s rajtuk keresztül a kerület valamennyi dolgozójától. A kerületi Pártbizottság és apparátusa ez irányú munkáját közvetlenül és konkrétan a határozatok végrehajtásának ellenőrzése terén fejtette ki. A beszámolási időszakban rendszeresen tűztünk napirendre nagy jelentőségű gazdaságpolitikai témákat. Az előző pártértekezlet óta munkánkban fokoztuk a helyi feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Esetenként azonban óhatatlanul olyan következtetésekre is jutottunk, melyeket a jelzés igényével felsőbb párt-, vagy kormányszervek részére továbbítottunk. Munkánk néhány főbb tapasztalatát a következőkben foglaljuk össze. A kerületben 224 gazdálkodó egység tevékenykedik, amely a fővárosban lévő vállalatok, szövetkezetek csaknem 20 %-a. A 224 egység 65 %-a minisztériumi, 12 %-a tanácsi irányítású vállalat, 21 %-a szövetkezet, 2 %-a egyéb. A vállalatok és szövetkezetek csaknem háromnegyed része ipari jellegű. Az elmúlt négy évben a kerületi vállalatok és szövetkezetek évről évre növelték a létrehozott bruttó termelési értéket. A növekedésen belül figyelmet érdemel a külkereskedelem és a szolgáltatások dinamikus fejlődése, amely összhangban van a kongresszusi célkitűzésekkel. Ez egyúttal jelzi a kerületi vállalatok össztermelésének strukturális módosulását is. A külkereskedelem és a szolgáltatások mellett a többi népgazdasági ág növekedési üteme valamelyest elmaradt, vagy változatlan. Az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a bruttó termelési érték az épitőanyagipari vállalatoknál, ez a kongresszusi határozatban foglalt fejlesztési célok megvalósítását tükrözi. Az épitőipar teljesítményének növekedését a viszonylag egyenletes igények tették lehetővé. 1972-ben mutatkozott a beruházások központi mértéklésének hatása, igy az építőipari vállalatok kapacitása ebben az időszakban, rendelésállomány hiánya miatt, kielégítetlen maradt. A termelés meghatározó hányadát a minisztériumi vállalatok állítják elő. A termelés üteme a tanácsi vállalatoknál jobban, a szövetkezeteknél kevésbé haladja meg a minisztériumi vállalatok termelési Utemnövekedését. A termelési tényezőkön bellii legkedvezőbb a készletek felhasználási hatékonyságának javulása; az állóeszközöké és az élő munkáé ennél mérsékeltebben fejlődött. A vállalatok és szövetkezetek rendszeresen teljesítették nyereségelőirányzatukat, tervszerűen növelték azt. A növekedést általában a. teljesítmények emelkedése és a ráfordítások viszonylagos csökkenése idézte elő. Az ipari vállalatok igyekeztek nyereségüket, a termelési volumen növekedése mellett, a gazdaságosabb termékstruktúra kialakításával is fokozni. I i ’■>" I I I '' ‘ II I 1__ :$ I l ti _ fi------------L ..--------------------------... - ^--------------------------------------------------------------------------------
