Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-04-15
, . .......... . I- 13 -Azt hiszem mindannyiunkat iritál a jelentés, hogy _ne kizárólag az V.kerületi problémákhoz szóljunk hozzá, miután az általános gondokat tükrözi a jelentés is. Ezért én a'határozati javaslatokban változtatást tennék. Ki kellene jobban domborítani azt, amiben a Pártbizottság kézzélfoghatóbban, bobban tudna segíteni. Nagy munkának kell tekinteni, hogy a felmérés elkészült, ezert első, hogy bocsa-suk rendelkezésre azok számára, akik ezekkel a tapasztalatokkal élni tudnak. Szerintem ezek a tapasztalatok megtámogatják akár a pozitiv, akár a negatív más irányú tapasztalatokat is. A másik javaslat, hogy nem lenne-e célszerű a kerületben lévő ópitőipari vállalatok párttitkárai, ozB titkárai es igazgatói részére anfeétot szervezni ezeknek a tapasztalatoknak alapjan rt kicsit kibővítve agrtativabb, konzultatívabb jelleggel. _ Ezek a javaslatok, azok, amelyekkel a pártbizottság élni tud. < harmadik dolog a kerülettel összefüggő és az 5• ponttal kapcsolatos: ebben a felújítási ügyben az alt álmosságokon túl van-e valami eszköz a kezünkben, tudunk-e valamit adni. Nem tudom, hogy magának a kerületnek van-e lehetősege, hogy változtasson, vagy olyan lépéseket tegyen, hogy ez egy kicsit konkrétabb legyen. Tehát inkább kérdeznem, hogy van-e mód itt mást is tenni? A jelentés - érthetően - az építőipari vállalatok tevékenységével foglalkozik, de átnyúlik az általános helyzet taglalásához, mely az egesz beruházási tevékenységet jellemzi es ■ arra utalgat. , . . , x , . .. J4. Azt hiszem, hogy a fő baj — amint Rédei elvtars is mondta — az, hogy az építőipari kapacitás elégtelen. En hozzátenném, hogy nemcsak az, itt a bajok komplexek s a_kereslet oldalán is van baj, a beruházási felkészültségben is, beleertem meg a külkereskedelem szerepét is pl., hogy hogyan járul hozza a beruházások végrehajtásához, ^zért a felKeszultsógnek soksok tényezője járul hozzá. . , En úgy látom, hogy az elmúlt években bármennyire is elégtelen az ópitőipari kapacitás színvonala mégis az ország teherbíró képességét figyelembe véve itt tettünk a legtöbbet s a legkevesebbet a kereslet szabályozásában. Ugyan olyan a Helyzet ma, mint 5 évvel ezelőtt volt. Nincs tekintélye a tervnek a beruházásban. Sok mindenért tudunk^is gy huhj t csapni, de, hogy ez nagy ügy lenne - még a politikai munkában sem tapasztalható. Persze van egy gyakorlat a tervezésben, hogy | nincs kontrolja, s mingig alátervezesre kényszerítik az Urs záí os Tervhivatalt. Aztán fele lőcs égre vonás , clienór^es nm^s. ■^zeket azért említettem meg, hogy kifejezzem* hogy nemcsak az építőipari kapacitás, a beruházás felkészültsége ami a feszültséget okozza, hanem sok minden más dolog. Feltehetnék a kérdést, hogy a mechanizmus kereteben hogyan hatottak a szabályozók? Hiánygazdálkodás j ' Ik I— ------------- I