Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-04-15
Vnn ep-v oívan dolog is, hogy az igény nagyobb, mint; a kapacitás',* ami* egy kicsit fiktiv dolog is. Jelentkezik az igeny,- a Serspektiva sok mindent jelent, azonban az adott időszakban nincs pénz. Ezért van, hogy dekoncentrácios folyamat feledkezett Sí elmúlt időszakban, ami hozzájárul, hogy nem elég níf a termelékenység, meg hogy ilyen játszat van a kozyáeméSj előtt. Pedig az igazi ok az építőipari tevekenysegben van. Ami a kínálati oldalon jelentkező problémákat illeti a jelentShen leírtakon túl: - kiemelném, s ez az építőiparnak belsS ürae ilfblsy vajon a vállalkozási kooperációkat arányosan feilecztik-e, vagy pedig összhang hiánya van, mely elveze oda, hogy egy-két hónapig nem dolgozik senki, ami természetesen időelhuzódást okoz. / _ . ■ _ hncrv H/abad-e Véleményem szerint meg kellene nezni azt io, hogy sza ac szerződést kötni akkor, amikor még nincs terv. üzen is érdemes lenne változtatni. Szóbakerült még, hogy nagyon szem előtt vannak az építőipari munkások és a lakosság, a közvélemény sok ponton találkozik velük Ttt azért van olyan probléma is, ami gazdasagai ók, H érzem hogy a monopol helyzet ebben fellelhető. Akár akarjuk, akár nem, bármilyen magasan^ kvalifikált legyenek azok a vezetők, ha nincs gazdasági kényszer rá, ok az urak a piacon, ezzel kell megelégedni, magyrán szólva eszi, nem eszi, nem kap mást." A hevezető részben szó van arról, hogy a szocisalista tábor országai közül az utóbbi 10 évben egyedül Magyarországon nőtt az~ építési beruházás ok hányada. Odatehetnenk js, haSy Per" sze Magyarországon az árrendszer olyan, hogy ielfele a , máa országokban viszont kötve vannak. A másik, pedig,hogy Magyarországon az elmúlt időszakban nagyon előnyösen no - a nem termelési beruházás. 7. oldalon az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatbem na^ gíon alátámasztanám azt a felfogást, hogy az. építőiparban dolgozók helyzete nemcsak jövedelem kérdés, ami “«gTMtatkozik a ijöCTiölőszövötkGzö bi parasztságnál xc# gy . , _ - i. Wö Ittalljutnak az emberek oda, hogy nem sajná:Ljék a pénzt néldául arra, hogy ne kelljen sarba járniuk, stb. zon per flftSságosí sokat nem tudunk változtatni, “ogy migenki azon a telephelyen dolgozzon es lakjon, anol az epitkezes van? igy bizonyos vándorlások mindig lesznek az építőipar területén. A fejlesztési forrásoknak elégtelensége valóságos ó°T°S» de felvetném, hogy vajon a meglévő forrasokvaltoztatasa eléggé átgondolt-e? Annak megfelelően torteniK-e, amit pl. a minisztérium megszab. iT I--------- I- 14 -
