Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-03-04
I Javasolom, hogy a későbbi konkrétizálás alapján Bottyán elvtárs konkrétan gondolkodna a személyek es trösztök KáTem a Vegreha.itobizottság nehány tágját. Rév elv „ társat Szlameniczky elvtársat, Padányi elvtársat, weltherne elvtársnőt ,7?és elvtársat, hogy az előkészítés során egy-egy tröszt konkrét munkájával ismerkedjen meg. Ami fl dolog lényegét illeti,a továbbiakkal kapcsolatban javasat hogy részben az általános ismerkedésen túl - ténylegesen a vita Sápján színleljünk meg néhány dolgot és annak alapján l-róbál-mnk egy mélyebben elemző anyagot megfogalmazni. Nem tóazen egy sor dó tanács, djvaslat elhangzott. Ezeket a szerkesztők a maguk módján gondoljak végig, szívleljük meg minden esetben nagyon figyelemre melt • Néhány dolog: Induljunk ki abból, hogy tulajdonképpen az említett trösztök abból is. sajátosak, hogy nem a ■tiszt a profilt adiák mint egy termelő üzem, ahol nem tudjak azt sem, hogy„ íií dilírt az intézményi szervnél működő pártszervezet beszámoltató, ellenőrző tevekenysege, hanem a kettő koZ0b| e|Y sajátos! bonyolutl összetételű valami. A sajátos vonás eo bői a helyzetből is következik. Ezzel együtt természetesen az alapvető kiindulási pont a kongresszusi határozat alapján: azt a fajta . Ario,_ea7 ” számoltatással, ellenőrzéssel erősíteni kell. A kongresz!5uS pontot tett mindenféle bizonytalankodasra, m®fG£ositette, hogy az uj mechanizmus körülményei kozott a jelentősege még nagyobb, tehát élni kell vele helyesen es jól. VlTytiXíH SfílSaSTito* meglcözelitée azt jelenti, SfenS’szSf ezaiSai oldalról kell, hogy közeledjünk, hanem valósan gazdaságpolitikai kérdések , « lölIÁéffeküL elsődlegesen az emberi viszonyok oldaláról. A fo kerdeaekoen re a humánum, az emberi viszonyok oldalarol. A másik: azért kérdeztem már elöljáróban is, hogy mi a belqő tartalom, hogy e folyamattal emelkedett-e a part tekintélye, mert nem biztos, hogy„szemléletben ugyan arra sondolunk. R mi véleményünk szerint azzal kell„„novelni a pá tekintélyét e kérdésben is, hogy hogyan erősödik a gazdasál± vetítés, a gazdasági„eredmények, vagyis hogyan javul a produktum. Arról van szó, hogy ezen„ateman beiül ®r°sit 1 a gazdasági vezetést, hogy a gazdasági mutatok javuljanak minőségileg és mennyiségileg, erősödjön a kollektíva. a továbbiakban ennek a munkának arra kell irányulnia, üogy aegitse a tröszti! üzemi, hivatali élet demokratizmusát es itt van az a probléma, hogy elszigetelten, szűk korben veeezzük-e ezt az egész feladatot: beszámoltatást, ellenórflStvtóY tartalmában valósan, mélyebben megismeri a partttllL apárttagságon keresztül az egész kollektíva, ha nlv tetszik a párttagságot követően a szakszervezet, aszakazervezeti kollektiva. Ez segítene bennünket8 konkgresszusi témaként egész vaskos probléma, hogy hogyan áll a vállalati demokrácia. i k— —— i