Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-01-09
i l-IM x/'m ' m Sipos elvtárs kérdésére: valóban sok rejtett tartalékunk van, amit a jelentés nem ir. A pártmunka részévé kell tenni, de nemcsak a Kossuth Kiadó könyveinek terjesztését, hanem a politikai és széplroüalmi müvek terjesztését is. Ki kellene egészíteni a javaslatot azzal, hogy a folyóirato - kát szélesebb körben kell terjeszteni. Egy dolog kimaradt: nálunk jobb a politikai-elméleti müvek eladása,- mint általában Budapesten, ezt pozitiv értelemben hangsúlyoztuk. Sipos elvtárs: A pártértekezleten felvetette Futó Erzsi néni az olvasottság "n kérdését. Ez valóban nagy probléma, a jelentést jónak tartom. Hiányzik az olvasottság felvetésének kérdése. A másik, hogy milyen helyzet alakul ki a könyvpiacon. Pl. minden könyvesbolttt bán meg lehet találni az "Apám Renoir" c. könyvet, de a Burchett könyvét nem, ez a könyv a Kossuth Kiadó kiadványa. Ez a különbség. Az olvasottság kérdésével kapcsolatban nem a kérdőíves módszert kellene megcsinálni, mert ez nem ad választ az olvasottságra. Nem biztos, hogy ha valaki megvesz egy könyvet, akkor azt el is olvassa.. A légkört kellene megteremteni. Mire gondolok ? Most meg fog jelenni egy uj folyóirat. Ha a Nemzetközi Szemle nem kerül terjesztésre olyan mértékben, mint amilyenben szükséges lenne, akkor ebből kell uj politikai kérdést képezni, az uj fo - lyóiraton keresztül. Vagy kellene a kerületben valami klubszerűséget létesíteni, ahol megbeszélhetnék a Kossuth Kiadó kiadványainak terjesztését, népszerűsítését stb. Nemcsak a szépirodalmi könyvekről, hanem a klasszikusokról és egyébről is. Elég baj, hogy a Nemzetközi Szemlét nem olvassák olyan mértékben, mint "ff ahogy szeretnénk. Lényegesen több propagandát kell kifejteni,_a szépirodalmi és egyéb könyvek terjesztésénél. Pl. a Passuth Könyte veknek jóval nagyobb a keresettsége, olvasottsága stb. Marosi elvtárs: Jávor elvtárs kifejtette nézetét, véleményem szerint nem avult el a jelenlegi konstrukció. Lehet, hogy ott, ahol rosszul csinálják, ott elavult. Pl. ott, ahol a taggyűlés előtt kirakják a Kossuth kiadványokat és a párttitkár elvtárs szélit ja fel az elvtársakat, hogy vásároljanak, mert nem fogynak a kiadványok. Ez nem jó módszer, ezt manapság már falun sem csinálják. Szovjetunióból voltak nálunk elvtársak és irigyeltek bennünket, hogy a pártkiadványoknak külön kiadó vállalatuk van és 18-19.000 aktiva van, akik a terjesztéssel foglalkoznak. Mi tudjuk, hogy 1956-57-ben mit jelentett ez az apparátus, amikor a Fehér Könyvet vitték az emberek. Itt érdemes megjegyezni, hogy az Állami Könyvterjesztő a Kossuth Kiadványainak a kisebb hányadát veszi át. Jelenleg az összes termelési értéknek a 30 százalékát. Ez javayrészt szépirodalmi könyv, amit könnyebben lehet terjeszteni /Nőtanácsi kiadványok, szakácskönyv stb./. 8 É fUm !ál i ll i
