Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
V;,- 1 4' llf ’ dl > ' 9 . . : ..7 •• ■ - '' . fi.. . '■ •• i •: “fi." • , ' ■ •ilV ■ fi : -V ■■■; '%• “ff ■ ' ■ fi.- 6 -Az egy munkásra jutó épitőipari termelés kb. az országos átlagnak megfelelően az 1967. évi szinten alakult. A termelékenység alakulását befolyásolta, hogy h lét szám összetétele kedvezőtlen irányba tolódott el, nőtt az alacsony szakképzettségű és termelékenységű munkaerők aránya. Nem alakult megfelelően a termelés szervezettsége sem, jelentős volt a munkaerőhullámzás. A vállalatoknál alkalmazott gazdasági ösztönzők nem hatottak megfelelően a termelékenység növelésére. Az egy főre jutó termelés alakulására kihatott a munkaidő csökkenése is. (Az egy főre jutó * termelés stagnálása mellett az egy órára jutó termelés 3,4%-kai növekedett.) Az árszínvonalat illetően: az épitőipar egészét tekintve az uj árakon elszá- * molt épitőipari munkák árszintje az árreform során tervezett 10-12%-kal szemben mintegy 16-17%-kal emelkedett. Az épitőanyagiparban az árak a tervezett szinten alakultak. O | Az építési piacon a kereslet 1968-ban is meghaladta a kínálatot, a kivitelezők árpolitikája az épittetőkkel szemben egy magasabb árszint elfogadtatására irányult, amely a nyereség-érdekeltségüknek megfelelt. Az év második felében a már látható kedvező nyereségek hatására szolidabb árpolitikára teltek at. A kerületi építőipari vállalatoknál a tényleges árszint az ipari létesítményeket kivitelező vállalatoknál 13-15%-os, a mélyépitő vállalatoknál 12-16%-os emelkedést mutatott, a Szakipari Vállalatnál az 1967. évi színvonalon maradt. (A kerületi vállalatoknál a kivitelezett munkák többsége a maximált árformába tartozik.) A kerületi épitőipari vállalatoknál az 1968. évi tényleges bérszínvonal 1,1%kal volt magasabba jóváhagyott bázis-bérszínvonalnál; a szóródás vállalatonként nem jelentős. Mérsékeltebb ütemben emelkedtek a munkásátlag-bérek, valamivel erőteljesebben a műszakiak és adminisztrativ munkások átlagbére. (A munkásátlagbérek mérsékeltebb Ütemű növekedése a már említett kedvezőtlen létszámösszetétel-eltolódásnak tudható be.) ^ A nyereségnapok alakulása valamennyi kerületi épitőipari vállalatnál meghaladja az 1967. évit, s az 1968. évi vállalati tervet. Az 1967. évben a nyéreségnapok 25 és 10 között szóródtak, legmagasabb a Mélyépítő Vállalatnál, a legalacsonyabb a 23. sz. vállalatnál, 1968-ban a szóródás 25 nap és 37 nap között van (legalacsonyabb a 21.sz. Épitőipari Vállalatnál és a Középületépitő Vállalatnál, legmagasabb a 22.sz. Épitőipari Vállalatnál és az Ut-, Vasútépítő Vállalatnál). Az épitőanyagipari vállalatoknál 1967-ben a nyereségrészesedési napok száma 17 és 23 nap között volt, 1968- ban a szóródás 23 és 31 nap között. Az egyes kategóriák részesedése a következőképpen alakult: az I.kategóriáé 30-40% között van, a legalacsonyabba 21.sz. Épitőipari Vállalaté - 27,7%-kai, a legmagasabb az Országos Szakipari Vállalaté, ahol majdnem eléri a csoport maximumát: 75,8%. A II.kategóriánál 20-25%-os a részesedés, a legalacsonyabba 21.sz. Épitőipari Vállalatnál: 17,3%, legmagasabb a Szakipari Vállalatnál: 47,4%. A III.kategóriánál a részesedés 6-9% között van, legalacsonyabb a 21. sz. Vállalatnál, 5,2%, legmagasabb az Országos Szakipari Vállalatnál: 14, 2%. i fi! 55 I M 1
