Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1969-02-21

.

Az építőiparban elért nyereség több tényező együttes hatásának következménye. Anélkül, hogy ennek jelentőségét pontosan becsülni tudnánk, kétségtelenül nagy szerepe van a nyereségben annak, hogy az árakba, amelyeket a tervezettnél jobban emeltek, a nyereségtartalom is magasabb a tervezettnél.

De ezenkívül nyereségnövelő tényezőt jelentett, hogy az adott termelési volument a tervezettnél alacsonyabb forgó- és állóeszközökkel érték el, amiben * szerepe volt annak, hogy a vállalatok jobban éltek a részteljesítés és a megvalósítás szakaszonkénti elszámolási lehetőségével. A befejezetlen termelés volumenének alakulása, csökkenése, kedvezően hatott a vállalatok költséggazdálkodására.

Említésre méltó, hogy a kerületi épitőipari és épitőanyagipari vállalafS tok anyagkészletei 1968. év folyamán számottevően nőttek. Ennek oka, hogy a

vállalatok nagyobb biztonságra törekedve a tényleges szükségleteiket meghaladó beszerzéseket eszközöltek és kihatott erre az is, hogy a beszerzés futamideje, az importhányad növekedése és a hazai termeléskapacitás leterhelése következtében általában nőtt, ugyanakkor a TEK-vállalatok forgalmazási tevékenységében nem valósult meg a raktárról történd gyors szállítás.

5,/ A kerületi tervező vállalatok 1968. évi tevékenysége

A kerületi tervező vállalatok, a BUVÁTI kivételével, 1967-hez képest termelésüket emelték és valamennyi kerületi tervező vállalat a programját: túlteljesítette. Említésre méltó az is, hogy 1968. január 1-től a tervező vállalatok közül többen áttértek az un. fővállalkozói rendszerre. (A tervező vállalatok a tervezett objektumért nemcsak tervezési szinten, hanem a kivitelezési szinten is felelősek.)

A kerületi tervező vállalatok exporttevékenysége 1968-ban megélénkült. Ez az exporttevékenység mindenekelőtt a szocialista piacok (NDK, Szov^ jetunió) felé irányul. A kerületi tervező vállalatoknál az értékben mért termelékenységi mutató mind az 1967. évi tényhez, mind az előirányzathoz képest növekedést mutat. (A BUVÁTI-nál az 1967. évhez képest mintegy 5%-os csökkenés következett be.)

A tervező vállalatoknál szinte valamennyi tervezői díjszabás árszini - je megváltozott. A változás mindkét irányban végbement.

A tervező vállalatok az előirt átlagbérszinthez képest 1-3%-oh eme lést hajtottak végre. Az átlagbérszint növekedésének túlnyomó többségét a vállalatok nem alapbérben, hanem mindenekelőtt mozgóbérben (prémium) ad

ták ki.

Valamennyi tervező vállalat kisebb-nagyobb mértékben túlteljesít.: t te nyereségelőirányzatát. A nyereségelőirányzat növekedésében szerepe volt

i ^

I __________________________ - - ff

.- 7 -