Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-01-06
pjd kp ■ {./ j'tF ^ • / Y-rJx&r V/T/1-19ÍÍ.V1 / Jelentes az V.kerület középiskoláiban folyó világnézeti nevelésről. Az általános iskola befejezése ut n a budapesti ifjúság zöme, mintegy 70 %-a középiskolákban tanul t-vmbb. Kerületünk középiskoláiban 4073-an, a gyors-és gépiró iskolában 735-én tanulnak. Székből a középiskolás fiatalokból lesznek a következő évek magasan kvalifikált szakmunkásai, értelmiségiéi. Nevelésük, képzésük olyan közügy, mellyel Központi Vezetőségünk foglalkozott és több dokumentumban' jelölte meg az e téren reánk háruló feladatokat. Mivel az iskolákban folyó világnézeti nevelésben pártszervezeteinkre különösen nagy felelősség hárul, ezért elsőnek az iskolai . pártszervezetek helyzetéről szolunk. I. tó7-Páf-tszervezeteinkben igen nagy a törekvés a jó politikai nevelő munkára. Politikai előadásokat szerveznek, az oktató-nevelő munkában kezdeményezik a hátrányos helyzetű tanulók segítését, a KISZ-vezetők jó politikai felkészítését, az osztályfőnöki órák erkölcsi temaira való gondos felkészülést. A feladatok következetes végrehajtására már nem figyelnek eléggé. Megszervezik pl. a KISZ-oktat ást, a politikai^ köröket, de nem elemzik a foglalkozásokon felmerülő kérdéseket, vitákat, a fiatalok állásfoglalását. A hatékony politikai munkának pedig ez alapkövetelménye. Pártszervezeteink politikai egysége, kiállása egyértelmű jelentős . nemzetközi esemény kapcsán. A hétköznapok gazdasági, politikai problémáira, a vitatható vagy éppen helytelen nézcte/re sok esetben bizonytalanul, vagy egyáltalán nem reagálnak. Bizonyos fokú rezignacio is észlelhető magatartásukban. Úgy vélekedne:*., hiaba szólnak, úgy sem törtés nik sommi. Néha politikai kényelmes, e © anyagiasság, gyakranivisszahuzódás, elbizonytalanodás észlelhető s. i-eban. /Pl.j pedagógus fizetesrendezés, a jobb iskolai feltételek ’o* i < eitása./ Ideológiai kerdesek— ben párttag tanárainknál is előfordulna/ téves nézetok. így pl.5 némelyek szerint a szövetségi politikánkban hazánkban ma nem érvényesül a munkásosztály vezető szeropo. A szövetségi politikának tapasztalható^ dogmatikus vagy jobboldali eltorzitásat összetevesztik magaval a politikával. Előfordult, hogy a kihai-szovjet területi problémákat Erdély kérdésével állitják párhuzamba. Másrészt .elitéltek egy tanárt azért a kijelentéséért, mert megdobog a szive, ha az Olympian a magyar himnuszt játszik. Keveredik sz'emléleltükbun a nacionalizmus az egészséges nemzeti büszkeséggel. Az iskolareform ff ff ff^c#tr>,ható nehézséget is hajlamosak úgy beállítani, mintha azonos lenno a reform valsagaval. Ennek egyik oka az is, hogy az^országgyűlési vitán kivül a közoktatás helyzetéről nem volt megfelelő tájolcoztatas. 13 fe. >Y ’.....,.. í ......‘4,. Y . Ph/órFpi i MMMiiiiwr|wi»TiWiiiiwwiW#!>,'M»gaex | TM~“~ t e-0 0 ®^ |