Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-09-02
A Magvetőnek az utóbbi években sok sikeres kiadványa is azt tlikrösi, hogy°a kiadó munkatársai eredményesen tudtak hatni a szerzők több-^ gégére és a nagyközönség nem is sejti, hogy mennyi vita, problemázas,- egyes részek átírása is - előzi meg a mii megjelenését. Pl. Kolos Pul nagyon brossuraiziien vallotta hűségét, ez könyvének hitelét rontotta< volna, elfogadta az észrevételeket, változtatott rajta. Kerényi Grácia auschwitzi élményeiről irt könyvében más képet adott az ottani helyzetről, mint ami közismert. A kiadó nem értett vele egyet ós az iró meg is változtatta a kifogásolt részeket. Fejes Endre, Berkesi András nagysikerű könyvei is hosszas viták után születnek. Persze nem mindig tudnak eredményt elérni, pl. Szakonyi Károly fiatal, tehetséges iró több könyvét kiadta a Magvető. Amikor legújabb kéziratán vitatkoztak vele, megsértődött és elment másik kiadóhoz, ahol kiadták vita nélkül. Ezzel nem segítik az iró nevelését, méginkább elkapatják őket, tó Befolyásolni tudnak a kiadók úgyis, hogy a szocialista müveket tetszetősebb formában, szebben illusztrálva jelentetik meg. Itt a műszaki szerkesztőknek van nagy szerepük, A tartalmában korszerük, korszerű formában is igyekeznek megjelentetni. Pl, a Tankönyvkiadónál a reform-tankönyvek külsejükben is tetszetősebbek, sokkal több a kép és a többszínnyomásos tankönyv. Az uj honorárium-rendszer is lehetőséget ad a kiadóknak, hogy az eszmeileg fontos müveket jobban honorálják. Ugyancsak jo eszköz lehet a példányszám megállapítása is, s ezen kivül az évek óta alkalmazott nivójutalom is. A külföldi müvek megjelentetésénél kétféle feladat hárul a kiadók érdemi dolgozóira. Az egyik a válogatás, hogy melyik szerzőtől éa annak milyen müvét jelentetik meg, a másik feladat pedig a közölt mü kommentálása, elő vagy utószava, amelynek tükröznie kell tó a mi álláspontunkat, a mü marxista értékelését. Általános észrevétel, hogy ideológiailag is és tartalmilag is gyengék az elő- éa utó tó- szavak. A megirattatása is nehéz, mert nagy munkát igényel, hisz jól kell ismerni a müvet, az áramlatokát, kort,^kortársakat stb., a honorárium viszont alacsony, nincs arányban a ráfordított munkával. Az alapvető ok mégis az, hogy nem szívesen foglalnak állást. A szakmai kiadók dolgozói módosultabb formában tudják képviselni a párt álláspontját. Már a müvek kiadásánál sincs olyan önállóságuk, mint az irodalmi kiadóknak, ezt a Tankönyvkiadónál és az Akadémia Kiadónál is kifogásolták. Az egyikben az Országos Pedagógiai Intézet éa a Művelődésügyi Minisztérium által közösen kidolgozott kötött tantervek nyirbálják meg az önállóságot, a másik kiadóban pedig a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Tudományos Akadémia szolgáltatja a kiadandó anyagot, de nem ad lehetőséget vagy csak nagyon korlátozott mértékben a vitás kérdések tisztázására, mert az sok esetben az akadémikus szerző tekintélyét rontaná, Ennek ellenére a kiadókban bátran felvetik az elvtársnk mind n szakmai, mind a politikai ki£egá-_ aaiknt, harcolnak az elavult nézetek, elavult terminológiák, a nyugati eredmények egyoldalú beállításával szemben. Nem egyszer a kiadó munkatársainak koll felhívni a szerző figyelmét arra, hogy világszínvonalat elérő eredmények nemcsak a kapitalista országokban ssületnok. ♦*- 3 -1 \ \'mm 0 ______________________________________________tó___________________________________________ l
