Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-09-02
A megadott'forrásmunkákban szinte minden alkalommal fel kell hivni a szerzők figyelmét szovjet és más szocialista országok szerzőinek megemlítésére. A szerzők legtöbb esetben meggyőzhetők, már csak azért ia, mert egyébként nem jelentetik meg munkájukat. A Tankönyvkiadó a közelmúltban utasította el az egyik uj történelemkönyv kéziratát, mert a szerző nem volt hajlandó megváltoztatni a protestáns erdélyi történelem szemléletet tükröző szövegezést. Felvetődött az a probléma is, hogy vannak olyan vitatott kérdések, amelyek iránt nagy lenne az érdeklődés, de kiadóink nem találnak a könyv megirásáre szerzőt. Pl, sem a Kossuth, sem a Közgazdasági nem tud Íratni a politikai gazdaságtan bizonyos témáiból könyvet, mint Pl* a gazdasági mechanizmus kérdése, árrendszerünk és az ár fejlődése stb, A Kossuth-nál az -ipari átszervezés témáiból szeretnének mogjelentetni valamit, de nincs aki vállalkozna a megírására, ^ A felsorolt példák is bizonyítják, hogy mennyire sokrétű a kiadói munka, hogy mennyire sokoldalú képzettség és állandó továbbkéjpzés szükséges a fölvetődő szakmai ás politikai problémák megoldásához. Ezek egyben megszabják a kiadói pártszervezeték munkáját is. II. A kiadókban a pártszervezetnek súlya, befolyása van. Az állami vezetés ás a pártvezetés kapcsolata jó, a pár-vezető szerepét elismerik a pártönkivüliek is, problémáikkal a pártszervezetekhez fordulnak. A kiadókban a pártszervezet réeztvesz a terv elkészítésében, a különböző tanácskozásokon, a Kiadói Főigazgatóság által tartott . /-n igazgatói értekezleteken. A párttitkárok részére dr. Siklós Margit elvtársnő ebben az évben kétszer tartott titkári értekezletet, ahol /#-© elmondta a feladatokat és elsősorban elvi kérdésekben kérte a pórtazervezetek segítségét. Mint minden más pártszervezetben, itt is érezhető a párttagság aktivitásának hullámzása, A pártszervezetek igyekeznek elkerülni a formalitásokat, a határozatok mechanikus végrehajtását és inkább a kiadók helyi sajátosságainak megfelelően foglalkoznak a kérdésekkel. Pl. a Tankönyvkiadónál az V, ás VI, osztályos magyar irodalom reformtankönyveiről rendez vitát a pártcsoport, abból a szempontból, hogy azok mennyiben felelnek meg a világnézeti nevelés célkitűzéseinek. Á Corvinánál Jusztusz Pálnak van nagy befolyása a fiatalokra. Itt ennek ellensúlyozására rendeztek vitát a kommunisták régi és mai igazsága bizonyítására. A Mezőgazdasági Kiadónál a mezőgazdasági könyvek vidéki terjesztése ős a mezőgazdasági tankönyvek körüli kérdésekről tanácskozott legutóbb a pártvezetés é3 az illetékesek. A pártszervezetek tagjai többségükben érdemi dolgozók, igy közvetlenül is befolyásolják a müvek eszmei tartalmát. Pl. a Közgazdasági ás Jogi Kiadóban a szerkesztőségi dolgozóknak 43 %-a párttag. Ez jóval Magasabb mint a kiadóknál a nem érdemi dolgozó párttagok aránya. Hasonló a helyset a többi kiadónál is. ___________________________________________1 5_____________________________________________ J*
