Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1965-09-02

í I > j] / ’ < ... ./ . kább visszaadták. Feladat a közös álláspontot kialakítani. Közvéleménnyel foglalkoznak- e? Foglalkoznak, de nem úgy ahogy kel­lene. A közvélemény hatása nem is mindig pozitív. A Rozsdatemető e­­* setében igen, 2oo ooo példányt adtak ki. a Ribresszó esetében már nem. Rédei elvtárs, pártokatás színvonala. A kiadóknál speciális tanfolya­mok indultak. Itt van javitani való, a vizsgálat során sok tanulságot vontak le. Jólesz elvtárs Simon elvtárs a honoráriumi rendszerrel foglalkozott. Ahhoz, hogy ez megfelelő legyen elegertdő béralappal kellene a kiadóknak rendelkezni­ük, ez jelenleg nincs meg. Kötve van a Magvető Kiadó, átlagban 1580 Ft.-ot lehet fizetni, legmagasabb az évi 2ooo Ft, melyet csak nagyon kivételes esetben lehet fizetni. Az átlagot meg kell tartani, ez azt jelenti, hogy még a kezdő Íróknál, ha kiváló műről van is szó, akkor sem léphetik túl, mert akkor utána nem tudják az igényeket kielégí­teni. Lektorálás, korábban nagy külső gárdával dolgoztak. Ez az elmúlt 3 év alatt lecsökkent. Idegennyelvü müveket, vagy műszaki müveket ol­vastatnak külső lektorokkal. Erre is csak évente 25 ®t-os keretük van, szaklektoroknak 50 Ft, ez nagyon alacsony, tó Felvetődött itt, hogy ellentmondás van. A kiadói munkatársaknak ide­ológiai képzettségre kell szert tenniök, hogy egy müvet ideológiai szempontból is értékelni tudjanak. Melyek a viták jellemzői? A vitái: több félék. Vannak viták, amelyek csal: néhány lektor ós a vezetés között van, ezek a legjellemzőbbek. Előfordul, hogy egy müvet a lektorok átengednek, az igazgatóság nem engedi át. Ilyen viták alkalmából Ideológiai problémák tisztázatlan­sága kerül elő. Ezek a viták nemcsak azért jók, mert tisztázzák az ideológiai problémákat, hane, azt is hangsúlyozzák, hogy nem kíván­hatnak a kiadók a lektoroktól csalhatatlanságot. Közvélemény meghallgatása. Nem ismerik eléggé a közvéleményt. Folyó­iratokban jelennek meg a kritikai visszhangok, ez azonban nem mindig tökéletes. Csak néhány ember véleményét tükrözi. Arra vannak utalva, amit a kereskedelem jedént, ez hamis. A Rozsdatemető esetében nem, más esetekben igen. Amikor elolvasnak egy kéziratot, megnézik, hogy tudnak- e pozitív hatást azzal a müvei kiváltani. _ Sebő elvtársnő említette az uj közönség bevonását az olvasó táborba és nevelésüket. A Magvető Kiadónak nincs megfelelő eszköze.^Szüksé­ges lenne tudományos kutatás, ez pedig hiányzik, bár a Kiadó Főigaz­gatóságnak vannak ilyen tervei. Az arisztokratizmus ellen mindenfé­leképpen harcolnak.' Ágoston elvtárs a példányszámmal kapcsolatban. Igaz, hogy a kiadóknak: csak részben van joguk, ők javasolják, a könyvterjeszcő dönt a pél­dányszámúkról. Mózes elvtárs A Kossuth Kiadónál egész más a helyzet, ott magasabb mércét szabna!:. A honoráriumi rendszerrel kapcsolatban. Az évi honoráriumi tervüket 600 000 Ft-tal csökkentették, 14oo Ft. alá nem honorálhatják a müve­ket, itt jelentős változásról nem beszélhetnek. Náluk csak szakosított jellegű, speciális oktatás folyik. Korunk vi­lágnézeti kérdésekre szervezetek tanfolyamot? időszerű nemzetközi kérdésekre, élő marxizmus cimen ideológiai kérdésekkel kapcsolatban. Az egységes irányítással kapcsolatban. Ideológiai alapon elitéinek _ __ _ Jb________ m tóL , tó ;i!d T 0 ‘0' / 0„ 7 . , .Y > , tóL fíÉtó 2 v * 70/tó _. . ,, * © , I

Next

/
Thumbnails
Contents