Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-03-18
2 trr?VA.......-.... ■"•ü:-: ■•'''■•■•'";.C'■’■'/)':'■ ... 1 - I-<t' ' ' ! . ' Sebes et.^ Milyen a helyzet fegyelem szempontjából, erre nincs utalás. A 3* oldalon szerepel, hogy általában az alsóbb évfolyamú hallgatók politikai érettsége alacsonyabb. A most egyetemre kerülők alacsonyabb érettséggel kerülnek mint a korábbiak? Fekete et.: Az egyetemi KISz Bizottság milyen eleven, élő kapcsolata van a kollégiumokkal? Mennyire ismeri, hogyan segiti az ottani KISz szervezetek munkáját, személyesen milyen a kapcsolata a kollégiumokkal? Válaszok: Pölöskei et.j_ A kollégium és dikákotthon kérdés: a jelenlegi elnevezések nem á”s' tükrözik a reális helyzetet. ARádai utcában kollégium van, a Rákóczi utón pedig diákotthon. Ezt felül kellene vizsgálni. Mit csinálunk abban az esetben, ha a cimeknek megfelelően^ minősítünk. Az biztos, hogy a Rákóczi úti diákotthonban mar kollégiumi élet folyik. A Rádai utcában pedig nagyon nehéz kollégiumi munKát végezni. A vezetés sem megfelelő. Itt vannak a külföldi ösztöndíjas lányok, jogász-lányok, TTK-sok. Nagyon heterogén jellegű. Ősszel felépül a Rákóczi ut másik szárnya és akkor itt változtatni lehet. A Bölcsész Kari pártszervezetek miért nem foglalkoznak a bölcsész-hallgatókkal? A Bölcsészkaron a politikai munka rossz, a pártszervezetek politikai munkájában nagyon sok hiba van. Objektiv ok* hogy alapközösseget^ lékehozni nem lehet. A hallgatók különböző helyeken vannak egesz nap. Ez a helyzet lehetetlenné teszi alapközösségek kialakitasat. A Bölcsész Kari pártszervezetek foglalkoznak a Ménesi úti kollégiummal - ez jó is - a Rádai utcában csak parfeizánakciók voltak. A (—- kollégiumi tanács nem jött létre, a politikai munka sajátos feladataival sem foglalkoznak. A Radai'utcai kollégiumban nincs politikai nevelőmunka. Összefügg ez a kollégium helyzetevei. Nincsenek közös helységek. Egy helység van, ahol a kollégium lakóinak fele fér el. Rossz a vezetés is, meg kell változtatni. Perspektívátlanság: elsősorban ez a Bölcsész-Karra vonatkozik és általában a nevelő munkával is ez a helyzet. Két kérdés van itt: 1./ a perspektíva vesztés kérdése, 2./ zavarosakká válnak a hallgatok, összefügg a kettő. Egyes szakokat meg kell szüntetni, mert az egyes szakokon végzett hallgatok nem tudnak elhelyezkedni ott, ahol szeretnének. Ez okoz egy perspektívátlanságot. Kiütköző bt ez akkor, amikor a "Tiszta szivvel"- t vitattuk meg. A perspektivátlanságot ezeknek a szakoknak a hallgatói képviselték eö bizonygatták. Ezeknek a szakoknak nincs tudományos alapjuk, nem tudomáuy/Jíágak, nem komoly szakok. Amikor megkérdeztem a hallgatókat, hogy mit tanulnák, akkor elmondták, hogy a legkülönbözőbb dolgokat tanulják, nincs kialakult oktatogárdajuk sem. E- zeket a szakokat sajnos még párosítják is. Meg kell vizsgálni e szákok helyzetét. Áll ez olyan szakokra is, ahol az elhelyezkedés nagyon nehéz. A felsőbb éveseknél egyeseknel eszmei zűrzavar keletkezik, pl. Bella, akiaverseket irta. Amikor érettségizett, elhatározta, hogy szocialista költő lesz és most V. éves ^___________________• ZQ
