Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1965-03-04

ráráv. rá rá 7 „ff u"rá"ff’-íűrá©77/"©©"Yffff%ff©rá;£V73©rá©7f“©3©-rá£-tt©V7£ra#ráffravY'./©rará."-7’;'" :,',:á‘Vv’ jv) 7i.rá7;7'/ÜVrá£vv. /'.©;:'■■.,©7■.'te';

I

1 I

; Mte

Fekete elvtárs kérdezte, hogy a túl korai mit jelent. Azért tűztük Végrehajtó-Bizottság elé ezt a témát, mert a kerületi Végrehajtó - Bizottság elé kellett hozni. Móg csak az előkészületekről tudunk beszámolni. Az a kérdés, hogy konkrétan a határozat végrehajtásáért mit tett a minisztérium Pártbizottsága, ez általános jellegű kérdés.

Ennél a határozatnál megvárjuk, mig a minisztériumi utasítás megjelenik, azokból a kerületekből fogunk tájékoztatást kérni, akiknek ebben van tennivalójuk. Egy bizonyos idő múlva ismét beszámoltatjuk az elvtársakat.

Rédei elvtársnő:

A felmerült kérdésekre a következőket szeretném megjegyezni. Néhány szét az 1. oldalon levő 440 millióról. Ez a 440 millió, 1964. harmadik negyedének a konkrét számai, korrigálva a Belkereskedelmi Minisztérium főkönyvelőségén, hogy megközelítse a realizálást. A mérlegben még 439 millió 925 ezer forint van, ez a pontos szám. Ebben a nagyós kiskereskedelmi immobil készletek vannak benne. Nincsen benne a felesléges készlet, ami uj fogalom, felesleges az 1965-ös éruforgalra, mi terv lebonyolításához. A főkönyvelőségnek nagyon megközelítő ós pontatlan "saccolásal" szerint ha a felesleges készleteket hozzáad - juk ehhez a 440 millióhoz, mintegy 2-3 milliárd. Két milliárd vagy három milliárd igen nagy különbség, iJLyen bizonytalan ennek a szám - nak a megállapítása. Ilyenképpen a 2,5 % úgy jön ki, tekintve, hogy a minisztériumnak nem áll rendelkezésére pontos készletszám forint - bán, 1964-re vonatkozóan vettük a szokásos 200 milliós készletszin -. tat. Ez a 2,5 % alacsony szám. Hogyan szél ez az átlagszám, erről valamit mond a kerületi tábla. Éppen azért különbözőek ezek a számok, erre mondta Rédei elvtárs, hogy feltűnően különbözőek, mert különbözőek a vállalatok is. Belevettük a ruházati Vállalatokat, a többi benne van. Eltérőek a nem jyuházati kereskedelmi vállalatok. Ez a számoszlop á nem immobil készletekre vonatkozik, ott ahol nincs megjegyzés. Az immobil készlet megjegyzés számviteli fogalom. Van még olyan készlet, ami egy éve nem mozgó készlet, ez móg nem immobilia, de mér egy éve nyomja a vállalatot. Különösen fontos a ruházati boltnak ez a jelentése. A Ruházati Bolt rendkívül lelkiismeretesen mutatta tó ki minden készletét. A hivatalos Immobilia 3,8 %, ez magasabb mint az országos átlag, de ha. pontosan vesszük 9,5 %• Ez 12 milliós, majdnem ra 13 milliós összeget jelent a Ruházati Boltnál. A FŐ-BU-HÁ-t vegyem, ahol a bizsu nyomja a vállalatokat, az Óra-Ékszernál az egész éves bizsuforgalom 35 millió forint volt ós az árukészlete 20 millió.

A vállalatok minden elismerést megérdemelnek., hogy a számviteli kötelezettségüknek megfelelően jelentették az őket nyomó készletterheket.

Néhány szét szeretnék mondani, hogy az immobilia mint számviteli kategória negativ hatásokat vált ki. Egy példa: a svájci érákból nem nagy készlet áll rendelkezésre, de immobiliává kellett minősíteni, mert több mint két éve fekszik raktáron és ez kamatterhet jelent a vállalatnak. Teljesen ésszerűtlen dolog, hogy az Óra- Ékszer rááll - jón a svájci órák gyors kiadására. Nem felém szőlő kérdés, de el kell mondani, hogy én októberi dátummal kaptam egy anyagot ós ebben a GB határozat fővonásai is bele vannak vázolva. Gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Banknál is vaunak hasonló anyagok. A Magyar Nemzeti Banknak és a minisztériumnak igen nagy munkája fekszik a GB határozat £_____________________________________

1