Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-03-04
megteremtésében. A belkereskedelmi vállalatok sajnos bizalmatlanok, félnek átvenni az iparban leülepedett készleteket és szeretnék tudni, hogy ebből miféle előny vagy hátrány származik rájuk nézve. A vállalatokkal nagyon fontos tisztázni az anyagi érdekeltséget, különben nem lesz sikeres az akcié. Simon elvtárs kérdésére: A Ruházati Bolt jelentéséből kiderül, hogy 1964-ben a kifizetett célprémium 121 %, ezzel szemben 6 millió „fo - rint értéktt árut adtak el. Tehát az eladott áru 2 %-át adták cél - prémiumként és 6 milliót forgalmaztak. Nagyértékü áruknál úgy fest, hogy a prémium nagyon jé eszköz. _ Sebes elvtárs: Az immobiliával szeretnék foglalkozni. Valóban a kereskedelmi mér - lzgben kimutatott immobilia alacsony, de hhhez hozzájárul a mi mechanizmusunk, mert a mérlegben jelentkező immobilia nem valóságos immobilia, hanem jóval több. Be az immobiliánál is ez már jóval magasabb. Az élelmiszereknél nincsen Immobilia, a legtöbb a ruházatban van. A ruházatban 9 milliárd. Nem szabad az összkereskedelmi kész - lethez visaónyitani. Ugyanez van a felesleges készleteknél. Kardos elvtárs mondta, hogy Tausz elvtárs elmondta, hogy Veszprém megyében a felesleges készlet 24 százalék. Ez a ruházati készletek 24 %-a lesz. .Most fog kiderülni, amikor elrendeltük az "amnesztiát", vagyis nem számolunk büntetőkamatokat. Fehér lappal indulhatnak. A készlet probléma elsősorban nem belkereskedelmi területen jelent - kezik. Most sem készlet csökkentésről van szó, hanem arról, hogy a felesleges készleteket értékesítsük és a jelenlegi színvonalon. A probléma más területen van. Ha megnézzük az utolsó négy évben meny - nyit emelkedett a belső forgalom, azt látjuk, hogy a belső készletek alig emelkedtek valamit. Ezzel szemben a népgazdasági készletek 31 milliárddal emelkedtek négy év alatt. Ebből a belkereskedelem ele - nyésző. Az a véleményünk, hogy az ipari és a külkereskedelmi készletekből nagyon kevés olyan cikk van, ami a belkereskedelmen keresztül értékesíthető, kevés fogyasztási cikk van, a BT-t most dolgozzák fel. Lesznek problémák, amikor az ipartól átvett készleteket a kereskedelem. Ha nem sikerül értékesíteni, a kereskedelmi vállalatok lesznek kónytelenek büntető kamatot fizetni. Erről tárgyaltunk a Magyar Nemzeti fa Bankkal és meg van a Magyar Nemzeti Bank részéről a készség, hogy ne akadályozzák a vállalatokat. Nap mint nap folynak a tárgyalások eb - <ra ben a kérdésben. Az előkészületek miért késnek ? A GB határozat „csak 18.-án került kézbe. De nem tudjuk előre, hogy mi lesz a GB határozatban, állandó tárgyalásban voltunk s Pénzügyminisztériummal, 22.-én kaptuk meg a Pénzügyminisztérium utasítását ós most folyik a válla - latok felé az utasítás. Tárgyalások voltak, hogy 20 féle ár legyen, vagy 19 fele, mert Magyarországon csak 19 vármegye van, de kialakult az a nézet, hogy 20 féle ár is alakulhat, tájjellegek szerint. Vi - táztunk arról, hogy 6-7 féle ár legyen. Tájegységek szerint koordi - nálni kell az árakat. Három-négy vármegyében azonos árak alakuljanak ki. Meg kell mondani, hogy az idényvégi kiárusítás is hozzájárul„a belkereskedelem felesleges készletének csökkentéséhez. 600 millió forint értékű árut hoztunk forgalomba árengedménnyel, erről még nincsenek pontos számaink. Januárban a belkereskedelmi készletek több mint 400 millióval csökkentek. Ez a kószletcsökkentés kurrens árukból történt, ugyanakkor a kiskereskedelem tartózkodik a vásárlástól. ______________________________________/Uj______________________________________ téri© rá . /; te-te:. - rá © ' te7 3©: rá rá • ©rá © ©í: . .te "-.'rá '• © ... j ...rá © /. .©...-/ rá -;© ©;- © ;/ rá ©3 -/. . ; © , ( © ; -;©3.. rá- :í f: 3 ©;’ rá. te '.te i. 3© rá ;rá .-/■ te' - ©/'-1.1 "
