Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-03-04
Lugosi elvtárs kiegészítője alapján kérdezem: vajon az jelentette a Belkereskedelmi Minisztériumnak a problémát, hogy ml tulkorán tüztük napirendre ezt a témát, vagy a határidőt nem tudták keresztülvinni az apparátuson. Jő lenne tudni azt, hogy a Végrehajtó-Bizottság milyen hathatós, konkrét intézkedéseket tesz, hogy a határozatok végre le - gyenek hajtva ? Lurqsí elvtárs: Kardos elvtárs kérdésére: a kezemben van a GB határozat kivonata, azt most nem akarom megmondani, hogy mikor kaptam kézbe /Fekete elvtárs közbeszól: Miért nem akarod megmondani ? Mondd megl/. Február 5.-i dátum van rajta. Kardos elvtárs úgy mondta, hogy korábban tár - gyalták. Úgy tudom, hogy kézbe kb. 20. körül került. A minisztérium apparátusa már az elmúlt óv végén foglalkozott ezzel, még ma sincs minden kérdésben egységes álláspont. A minisztóriunTrószóről most már van, nagyon nehezen. Mi megbeszéltük saját Végrehajtó-Bizottságunkon, ra Más szervek között móg mindig vsnnak tisztázatlan kérdések ós azért van szükség László elvtárs és Tausz elvtárs kívánsága szerint megbeszélésre, hogy próbáljon a két vezető megállapodásra jutni, ez még nem járt eredménnyel. Ezért nem lehetett kiadni a végrehajtási uta - sítást. A 440 millió, mint 2,5 %» ez nem is egészen pontos, mert a 2,5 %, az összkószletnek a 2,5 %-a. A szövetkezeti készleteket nem veszi figyelembe. Hivatalosan az immobillá 0,5 % lehet, mint felső határ ós a fogalom nem azonos. Nem beszélve alkatrészek megszűnésé - ről, amelyeket hosszú időre kell a kereskedelemnek raktározni. Azért nincs a kettő között összefüggés, mert a GB határozatot hozott, hogy immobillá alatt mit ért. Szeretném megmondani, hogy az elvtár - sak a jelentésből.látták, hogy a kereskedelemnél nem nőtt a készlet. A kereskedelemnek el kell érni azt .a számot, amit a Minisztertanács előir♦Az ipari termelés struktúrája ós a kereskedelemben statisztika mutatja, hogy relatív csökkenés állt elő. Véleményünk az, hogy ennek a feltárási munkának során lehet csökkenteni ennek a készletnek a szintjét. A leértékelés ós a kiráusitás, mint kereskedelmi akció az tó óhatatlanul felgyülemlett kereskedelmi készletek immobillá válását akadályozza meg. Évek óta alkalmazott ós jól bevált rendszer, két ra formában alkalmazzuk. Az egyik a leértékelés, ahol az értékcsökkent áruk kerülnek eladásra ós a másik az idónyvégi kiárusitásfc, tavaszi, őszi vásár, ahol kéthetes időtartamra csökkentik az áruk árusítását, mert a tárolás nagyobb veszteséggel jár /divatjamulás stb./.Ila ezt most egy évben 3-4 alkalommal csinálnánk meg, kellemetlen vissz aha - tással lenne a vásárlóerő keresletre. A visszaélésekkel kapcsolatban, amit Simon elvtárs emlitett, itt fennáll a veszély, hogy visszaélés legyen. Ezt bizonyos mértékben lehet csökkenteni. Teljes mértékben nem lehet azt állítani, hogy rizikóval jár, mert akkor semmit sem lehet csinálni. Úgy tudom, hogy ez a GB ülésen felmerült ós Fock elvtárs megmondta, hogy akkor semmit nem lehet csinálni. A határidős és határnapos kérdéssel kapeoofcfctban: a határidős szállitási rendszer azt jelenti, hogy negyedéven belül kell leszállítani, az árut# A határnapos szerződés negyedéven belül konkrétan megkívánja a szállitási határidő betartását. __________________________________IC — lú " Fekete elvtárs:
