Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-01-31
Va 1 ént i ny i_ e Ív t ár sj. A műszaki fejlődésünk kérdéseit nahány különböző íelügyeleti^szerv alá tartozó vállalat alapjan kellett összeallitani as érthető,„ nogy elsősorban a műszaki fejlesztés feltételeivel foglalkoztak, bar teljes mértékben egyetértek Szépvölgyi elvtárssal, hogy a műszaki fejlesztési főproblémákat nem érinti, „illetve az elvtarsak a hoz - z ászéi hsaikban kezdtek ezeket a problémákat f eltűrni • „ Szerencse - sebb lett volna az anyag akkor, hogy ha a technológiai tervoző szervek vizsgálata inkább az Ipartérvnél történt volna meg, nem a l;lélyáptervnél. .. Ha az ipari célkitűzéseket nézzük, a tervező szervezetek együttműködése nagyon fontos. A VIII- kongresszusnak no irány megállapít a sut nézzük, ami az ipari beruházásokra vonatkozik, vagy a. kapacitások növelését, akkor" ezekre a 'prob lémákra itt az anyagban nem kapunk választ, he miért nem katpunk választ és egyértelműen vizsgálhatók e ilyen komplexen a kérdések. Több' elvtárs kérdése a korszerűségre irányult- Meg kell mondani, a pártbizottság előtt, hogy a korszerűségek értelmezése mérési módszerei nincsenek kialakítva. A kor szerűség fogalmát a tervező szervezeteken belül is más módon értelmezik. Leggyakrabban értenek korszerűséget a technikai-műszaki értik, ■ holott a korszerűség alatt ró a gazdaságosság fogalmát is értelmezni kell. Rendkívül nagy sikere volt nemzetközi viszonylatban a pécsi hőerőmű építésének, mert itt 65 tonnás elemeket emeltünk be, de figyelembe kell venni, hogy csak egyetlenegy kötél állt rendelkezésünkre és a i.ieterológiaí Intézettel állandó kapcsolatot tartottunk az időjárásra vonatkozólag • /nedvesség, szél nem lesz/. A másik amit szeretnajc elmondani, az az automatizálás nem kellő alk&flrnazása, mert nem tudjuk biztosítani a kell apparátust. A világ színvonal mérése mellett vizsgálni kell a saját lehetőségeinket is. Nemcsak saját gondolataimat adom elő, a Párt Központi Bizottságának államgazdasági osztályán előzetesen ezzel sokat foglalkoztunk. Takács elvtárs rámutatott, hogy a mérési módszerek sincsenek tisz - tázva*, de lemérhető, hogy a technológiai színvonalat ne külön szá - mo kka1, hanem az egész beruházást egyseges mérő szamokkal, rendszerrel mérjük- _ . 1 Továbbmenve a korszerűségé problémáival, ra kexl mutatni arra, amire az anyag is céloz, hogy tervező szervezeteken belül a kor szerűségnek legnagyobb problémája, hogy a korszerű állásfoglalás szemlelete tervezőinknek egy részében jelentkezik. Pl. Takács elvtárs intézetét említem meg 3-4-5 fő, akik az utóbbi időben az ipari epités terület éneszmei alapjait lendítették meg, ugyanakkor a tervező vállalatokon belül számos offLyan terv készül, amely nem felel meg a / mai kor szerűségi f elada toknu .c •, Fontos, hogy a tecnnolégiai os tcr — úező szervek együttműködési formái együtt növekedjenek. A Tervhivatal és a Műszaki Fejlesztési Bizottság összefogtak a tecnnológiai ténvigények kimunkálására. Több mint 300 féle csarnok igényt, néhány hetes egyeztető tárgyalás után 110 féle csarnok igényre tudtak le - vonni, ez mutatja, hogy a tipizálás alkalmazásának lehetősége milyen mértékben nőtt meg. A munka abba* az irányba folyik, hogy iparágakra vonatkozóan határozzák meg a technológiák.lecserélését. Felvetették az újítások szerepét a műszaki fejlesztésben. Ez rendkívül bonyolult probléma, mert távol áll tőlünk az, hogy az ujitó-mozgalom szerepét lebecsüljük, ue a tervező szerveken belül nagyon sok problémát" okoznak az újítások, mert általában a tervezési megoldáson belüli szemlélet kialakításával gondolják. ________________________________________ /[k____ ■ ) -10 r
