Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-01-31
íymmmivvx.imám****** : ©y©-©L©;:'YY©ráiY©©©©ífiq©©©7qto©.to©fi©©;©ta©ro1ra^to3fi :,; 7 '; : 'TMY ': ■ I;' . ■•©■„_ B B ,.. . ...- - • ■„ , :■ I- 0 -r a hé jszerke zetekben semmi olya© anyag nincs, amelyet évtizedek óta az építőipar ne alkalmazna. Mégis a héjszerkezetek megoldása rendkívüli megtakarítást eredményez, gondolok pl. a -Székes - fehérvári Könnyűipari Vállalat építésére, hogy milyen olcsón 'tudtuk megoldani ezt a problémát. Ott nem vert fel különösebb port, bár a tervezők beadták újításnak. Le gyakran az tervezők újításért jelentkeznek és ez hátráltatja ezt. Csak azokat a találmány szintű újításokat honoráljuk, amelyek világviszonylatban eddig nem voltak alkalmazva. Á költségek csökkentese szempontjából igazolódott az a feltevés,, hogy a költségnormák bevezetése megoldja a tervező szemlélet problémáját. Mert bár jelenleg csak lakásokra vannak kötelező költségnormák, de ezek azt mutatják, hogy nemcsak hogy betart - ják, hanem alája mennek a költségeknek ós a közópblokkos tervek célkitűzése volt, hogy 10 %-kal alája menjen a kitűzött normának és ez 8 %-ra ' sikerült. Helyes volt az az álláspont, hogy a tervezők, kivitelezők,•beruházók felé népgazdasági szemléletből minél olcsóbban dolgozzanak. A tervezők ma kalkulálnak, mig régebben nem kalkuláltak, inkább formai oldalakban nézték meg. A nemzetközi tapasztalatok átvételével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a KGST-n belül nincs kellő előrehaladás. Több év óta' lényegében a tervezési normák bevezetésén fáradozunk. Nem - értem azonban azt a mind gyakrabban felmerülő észrevételt a terx vező szervezetektől, hogy nincsenek megfelelően tájékoz/va az eddigi eredményekről. A témákat maguk a tervező szervek dolgozzák ki. Lehet, hogy valami belső tájékoztatás hiányzik feléjük. A tipizálásban ma két főprobléma jelentkezik, főleg a lakáskárdéssel foglalkozunk és erre nagy erők vannak ráállitva, holott ezen a területen állunk a legjobban. Nekünk a szerkezet tipizálására kell vennünk az irányt. Ebben a kérdésben a szemlélet a tervező szervezeteken belül nem érvényes. Az anyag helyesen mutat rá a koordináció szükségességére, a tapasztalatcserék fontosságára, Lényegesnek tartom a határozati javas - lat 6. pontját, amely a tároák közötti együttműködésre hivja fel a figyelmet. Nem tartom szükségesnek a határozati javaslat 4. pontját, mert a gyártmány katalógusok rendelkezésre bocsátása, ma minden tárca területén szabályozva van. Javasolnám a szövegben ezt módosítani* 2. oldalon arról beszel az anyag, hogy ebből az anyagból az építőiparra vonatkozólag következtetéseket nem szabad ro levonni, mert az építőipar telepitett. Ezzel egyetértek-Javasolnám kivenni az anyagúéi a Soproni Pamutipar selejtezett gé - peinek megauaentésével kapcsolatos anyagot, ez nem helytálló. Az 5* oldal első bekezdésében pontosabban meg kell szövegezni az anyagot, mert itt valóban fennáll az ellentmondás. Helytelennek tartóm a 6. oldalon, a zt a .rá szt, amely, a’ tervező intézetek és a.z• építőipari . vallaia tok szembeállítását eszközli. Javasolom, hogy kiegészítésre kerüljön az anyag, főleg a tecnnológiai os építéstervezési és kivitelezési problémáinak vonalán. G-erg e 1 y elvt dr s: Elég nehéz helyzete volt a bizottságnak, mért több ágazatnak a tervezési problémáival kellett foglalkoznia az anyag elkészítése során. A műszaki fejlesztést nézve külön kell választani a technológiai problémákat is külön az építési problémákat. Felmerül a kérdés, hogy van-.e előrehaladási lehető ság a műszaki technológiában- Az egyik a beruházások.".TM felujitottt összeg. Ennek egy - része 30-40 %-a' építés és a többi gépi berendezés, technológiai berendezést jelent. T o_____________________________________ I u ___________________...______________;_______________ l /
